Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)

Miskolc és Borsod megye szabadságharckorabeli eseményeinek megismeréséhez még egy különleges, kéziratos, kortárs feldolgozást kell megemlítenem. A vaskos kötet címe: „Borsodvármegye politikai élete 1840-1895". Címzettje: Borovszky úr Budapesten, az Akadémia épületében. Tudjuk, hogy Borovszky Samu elkészítette és 1909-ben megjelentette Borsod vármegye történetének első kötetét, amely a megyei eseményeket a kezdetektől a szatmári békéig követte nyomon, s mutatta be. Szándékában állt a munka folytatása, s a megyetörténet második kötetének megírása is. (Erre egyébként érvényes szerződése volt Borsod megyével.) A munka folytatása, illetve befejezése elmaradt, mert 1912-ben Borovszky Samu meghalt. A neki címzett kézirat egy gépelt példányát még életében megkapta. Aki az anyagot összeállította számára Lichtenstein József 1837-1914 között élt. Öt évtizeden keresztül tagja volt a megyei, majd 1907-1909-től a városi közgyűlésnek, illetve néhány szakbizottságának is. Születését tekintve kevésbé voltak átélt ismeretei a szabadságharcról, ezért a városi és megyei dokumentumokon kívül sok visszaemlékezést gyűjtött, amelyet fel is használt kéziratos munkájában. Ahonnan igazán „megnyerő" okfejtése és leírása, az a kiegyezéshez, annak előkészítéséhez, majd a kiegyezéstől eltelt közel három évtized városi tevékenységéhez kapcsolódik. A kiegyezésben a Deák-párt győzelmét látta, s életében a szabadelvű mentalitás, a párt egyik alapítója és fő képviselője volt. Ebből következik, hogy leírása és a szabadságharc egészének „kommentálása" nem „Kossuth-szemüvegén", hanem „Görgey-szemüvegén" keresztül történt. A Borovszky-monográfiába szánt kézirat így nem jelent meg, de mint fontos dokumentum-együttes a szabadságharc 150. évfordulóján megjelentetésre vár. Amikor alábbiakban majd részleteket idézek írásából, tudnunk kell, hogy ő már rendelkezett mindazokkal az ismeretekkel, amelyek a magyar és az emigrációs szakirodalomban a szabadságharcot követő fél évszázad alatt megjelentek. Tehát ezek az ismeretek az ő szemléletét, tárgyszerűségét, látásmódját kiszélesítették. Nemcsak a szűkebb régióban gondolkodott, hanem eligazodott a nagyhatalmi politika európai összefüggéseiben is. Az eddig felsorolt forrásokban, kéziratos naplókban, vagy a szabadságharc után nyomtatásban megjelent, vagy kéziratban maradt viszszaemlékezésekben, memoárokban van egy közös vonás: Miskolcon vagy a régióban készültek, Miskolcról vagy a régióról szólnak, s az eseményeket Pákozdtól Világosig olyan közkatona, esetleg tiszt szemével nézik és írják le, akiknek volt helyi kötődésük. Csupán utalni szeretnék két, ettől lényegesen eltérő forrástípusra. Az egyiket azoknak a főtiszteknek, hadtestparancsnokoknak, honvédelmi minisztereknek, vagy hadsereg főparancsnokoknak a visszaemlékezései, dokumentumgyűjteményei (levelezései) jelentik, akik megfordultak megyénk területén, vagy városunkban. A másik forráscsoport ennél sokkal fajsúlyosabb, elgondolkodtatóbb. Ez a politikai emigráció irodalma, vagy az emigrációban készült visszaemlékezések könyvtárnyi gyűjteménye. A kiadványok sorában korán, 1850-ben jelent meg Londonban, majd Lipcsében Klapka György kétkötetes visszaemlékezése. (Angolul: Memoirs of the War of Independence in Hungary. Németül: Memoiren.) Klapka György honvéd tábornok - 1849-ben hadtestparancsnok, ideiglenes hadügyminiszter, majd Komárom várának parancsnoka - nevét azért emelem ki, mert nemcsak többször megfordult Mis-