Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI DEMOKRATIKUS FORRADALOM ÉS A TANÁCSKÖZTÁRSASÁG (1918-1919)

Ezzel egyidőben, 1919. április 29-én megjelent egy másik is, amely arra hívott fel, ha „az ellenséges csapatok a várost megszállnák, a legnyugodtabban viselkedjék, fegyveres ellenszegülést ne kíséreljen meg." Oka az volt, hogy április 30-án a csehszlovák csapatok megszállták Sátoraljaújhelyt, s támadásuk Miskolc-Eger-Salgótarján felé irányult. Borsod vármegye és Miskolc megszállása ekkor már szinte órák kérdése volt, hiszen a Vörös Hadsereg tartós ellenállás kifejtésére nem volt képes. 1919. április 30-án Putnok megszállása után a vörös csapatok feladták Sajószentpétert és a Sajó-Boldva összefolyásánál Sajóecsegnél alakítottak ki védelmi állást. A direktórium a következő hirdetményt adta ki: „Miskolc népéhez! A kényszerítő körülmények szükségessé tették, hogy a várost megszálló csapatoknak adjuk át. Ennél a tettünknél az a czél vezetett bennünket, hogy megkíméljük a város népét a vérontástól és anyagi javainak felesleges pusztulásától. Városunk tehát a megszállás küszöbén áll. Ebben a komoly, történelmi órában Hozzád fordulunk Miskolcz népe! Viseljétek el ezt a megpróbáltatást férfiasan, nyugodt méltósággal. Kerüljünk mindent, ami a megszálló csapatoknak retorzióra szolgáltathat okot. Mi azt tettük, amit a kényszerűség és a józan belátás parancsolt. Mi a helyünkön maradtunk és vállaljuk a felelősséget a megszálló csapatokkal szemben, hogy ebben a városban az eddigi példás rend és nyugalom továbbra is zavartalan marad. Ismerjük a város népének komolyságát, önfegyelmezettségét és épp ezért vállaltuk és vállalhattuk a súlyos felelősséget. Mindenki viselkedjen a történelmi nagy időkhöz méltóan!" 1919. május 1-én a városi és a megyei direktórium - kibővítve a városi testület korábbi tagjaival - egész nap ülésezett. Délutánra megszületett a döntés a város cseh átadásának szükségességéről, s kijelölték a tárgyaláson résztvevő bizottságot. Este 8 órakor indultak el a parlamenterek Miskolcról. A küldöttség vezetője Szentpáli István volt, tagjai Mauks Sándor, Dévényi Miklós és Hodobay Sándor, akik Sajószentpéter irányába indultak el. Később Zsolca irányába elindult Schwarcz Árpád, Fekete Bertalan és Oláh Gyula. Sajószentpéteren együtt és a csehekkel is találkoztak. A város átadásáról folytatott tárgyalás teljes jegyzőkönyve megjelent a Miskolczi Napló 1919. május 2-ai számának első oldalán. (Az eredeti példány ismeretlen időben elkallódott, levéltárba kerülésének nincsen nyoma.) A jegyzőkönyv hét pontban rögzíti a csehek feltételeit, illetve a magyarok kialkudott lehetőségeit. A dokumentumot Cagas Method őrnagy és Podrahoszky Frantisek őrnagy, illetve dr. Szentpály István, dr. Dévényi Miklós, dr. Hodobay Sándor és Mauks Sándor írták alá. Tartalma a következő: 1., A város átadása 1919. május 2-án történik a városi téglagyárban, a várostól északra, körülbelül másfél kilométernyire, a Miskolcról Sajószentpéterre vezető országúton, középeurópai számítás szerint 2 órakor. 2., A város politikai vezetése ideiglenesen az eddigi hatóságok kezében marad (amelyek március 21-ike előtt működésben voltak) természetesen katonai ellenőrzés mellett és mindaddig, míg a cseh szlovák kormányzóság új hatóságokat nem állít fel. 3., Megtorló intézkedéseket senkivel szemben nem foganatosítanak, sem a vezetők, sem a lakosság ellen. 4., A városnak élelmiszerrel, valamint szénnel való ellátásáról a gáz- és villanyművek számára gondoskodni fognak. 5., Miskolcz városában jogosulatlan rekvirálásokat nem fognak megengedni; mindarról, ami a csapatok számára