Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998)

A POLGÁRI FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC (1848-1849)

1889 között vezetett naplója 13 kötetben maradt az utókorra. (A naplókat a Herman Ottó Múzeum Történeti Gyűjteménye őrzi.) Szűcs Sámuelt családi kapcsolati kötötték Palóczy Lászlóhoz, Szemere Bertalanhoz és Herman Ottóhoz is. Palóczy volt a keresztapja, s ő vitte magával jogi ismereteket szerezni és „világot látni" a pozsonyi országgyűlésre. Pesten és Miskolcon végzett jogi gyakorlatokat, volt megyei alügyész, majd a szabadságharc kitörése előtt megyei táblabíró. Naplóinak ötödik kötete az 1844-1849, hatodik kötete A naplóíró Szűcs Sámuel, 1870 körül pedig az 1849-1856 közötti eseményekkel foglalkozik. Leírása valósághű, hiszen veresszalagos nemzetőrként maga is részt vett a fegyveres harcokban. Később, amikor 1881-1881 között a Borsodmiskolczi Közlönyben (előtte Borsod és Borsodmegyei Közlöny néven jelent meg) és a Borsodmegyei Lapokban cikksorozatai jelentek meg, naplójegyzeteit levéltári anyaggal vetette össze, kiegészítve azokat a közgyűlési jegyzőkönyvek adataival is. így tehát - a politikai események kronológiáját illetően - leírásai megbízhatóak. Szendrei János - akivel szintén emberi és szakmai jóbarátságot ápolt - amikor monográfiájában „ Naplónk"-ra hivatkozik, az többnyire Szűcs Sámuel naplóit jelenti. Felesége a tudós polihisztor Herman Ottó testvére, Herman Henriette volt. Ebből következik, hogy a Szűcs-család hasonlóan Herman Ottóhoz vagy Mocsáry Lajoshoz megmaradt Kossuth-párti, illetve a magyar és a helyi politikában a függetlenségi és 48-as eszmék képviselőjének. (Szemben a kiegyezés párti szabadelvű eszméket képviselő miskolci naplóíró társaikkal.) Ez a különbség a személyek és események minősítésében, illetve értékelésében jelenik meg érzékletesen, amelyre majd egy-egy konkrét vélemény, megítélés erejéig a későbbiekben viszszatérek. Kortárs, hasonlóan jeles naplóíró volt Szűcs Lajos (a korábban említett Sámuel féltestvére) aki 1828-1904 között élt. Miskolcon született, s itt is halt meg, a tetemvári Deszka temetőben nyugszik. Bátyjához hasonlóan a helyi tanulmányok után Eperjesen szerzett jogi ismereteket, s 18 éves korától Szemere Bertalan mellett találjuk. A szabadságharc kitörése után ő is nemzetőr lesz, majd tényleges katonaként, tiszti rangfokozattal harcolt. A Görgey Artúr irányítása alá tartozó ún. Fel-dunai hadtestben, majd később a három