Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

FŐISPÁNOK BORSOD VÁRMEGYÉBEN ÉS MISKOLCON - A címadományozás története, a főispánság „gyakorlása"

méltatására. „. . . meghalt. Tarnay Gyula dr. udvari tanácsos, felsőházi tag, Borsod vármegyének három cikluson át volt országos nevű alispánja, a forradalmak utáni időkben kormánybiztosa, az egyesített Borsod-Gömör vármegye törvényhatóságának örökös tagja, kereskedelmi és ipari vállalatok, pénzintézetek igazgatósági tagja, hatalmas gazdasági, karitatív és kulturális intézmények alapítója, egész sor magas kitüntetés és elismerés tulajdonosa, aki az évtizedek során az elhivatott, a nagyfelkészültségű vezér szerepét vitte szűkebb hazájában Borsodvármegyében és emellett megérdemelt figyelmet és érdeklődést keltett és tartott maga iránt szívének utolsó dobbanásáig országos viszonylatban is." Tarnay Gyula Egerben született, iskoláit is itt végezte, majd jogi tanulmányokat folytatott Budapesten és Bécsben. Budapesten szerzett ügyvédi diplomát, majd bírói vizsgát tett. Az egri királyi törvényszéken kezdte pályafutását, innen 1881-ben került a mezőkövesdi járásbíróságra albíróként. 1895-ben ítélőtáblai bíró címet kapott, s ugyanebben az évben Borsodvármegye alispánjának választották. Miklós Gyula volt ekkor a főispán, akiről azt tartották, hogy kemény, erőskezű, nagytehetségű ember. Melczer Gyula alispánnal kibékíthetetlen ellenfelek voltak, ami az alispán távozásához vezetett. Rövid átmeneti idő, Lévay József és Molnár Bertalan helyettes alispánsága után került a megyeházára Tarnay Gyula. Miklós Gyula főispántól mégis átvette a megye irányítását, kézben tartotta annak ügyeit, szakmai hitelt és elismerést biztosított az alispáni statusnak. Három cikluson át, egyhangúan választva állt a törvényhatósági bizottság élén. Ekkor kapta a „vaskezű" jelzőt. Az egész megye és a város életében is korszakos jelentőségű volt az Erzsébet királynőről elnevezett megyei kórház felépítése, átadása. Az akkor 350 ágyas kórház a fővárosi után Magyarország legkorszerűbb, legmodernebb kórháza volt, több megyére kiterjedő hatáskörrel. Az intézmény átadása után, 1904ben ruházta fel az uralkodó mezőkövesdi előnévvel, s egyben magyar nemességgel. 1913-ban Tisza István miniszterelnök Borsodvármegye és Miskolc főispánjává nevezte ki. Erről a megyei jegyzőkönyv 1131. kgy/1912. számú bejegyzése a következőket tartalrriazza: „A m. kir Belügyminiszter úr 8335/eln. 1912. sz. a. értesít, hogy O császári és Apostoli Királyi Felsége folyó 1912. évi december hó 1-én kelt legfelső elhatározásával Dr. Tarnay Gyula alispánunkat Borsodvármegye és Miskolc thjf. város főispánjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. - Őszinte örömmel vesszük tudomásul, hogy érdemekben gazdag alispánunk ugyancsak saját vármegyénkben főispánná nevezett ki, miértis készséggel határozzuk el, hogy főispáni tisztébe ünnepélyesen beiktatjuk, főispáni esküjének letételére és ünnepélyes beiktatására rendkívüli közgyűlést hívunk össze, annak határidejéül 1913. évi január hó 8-ának de. fél tizenegy óráját kitűzzük és arra az ünnepély fényének növelése végett Miskolcz thjf. város, valamint a szomszédos törvényhatóságok közönségét külön is meghívni rendeljük." Tarnay Gyula beiktatásakor Nagy Ferenc volt Miskolc polgármestere, aki választott tisztségében 1912-1917 között dolgozott. Mindkettőjük tevékenysége nagyon határozottan kapcsolódott össze az első világháború eseményeivel. (Tarnayt Bottlik József, majd rövid ideig Nagy Ferenc követte a főispáni székben, míg a polgármesterségben Nagy Ferenc után immár másodszor Szentpáli István következett.) Amennyire a polgármester, annyira a főispán érdeme is az 1914. november-december között létrehozott kolera-kórház. A kórházépítés miniszteri