Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)
FŐISPÁNOK BORSOD VÁRMEGYÉBEN ÉS MISKOLCON - A címadományozás története, a főispánság „gyakorlása"
Dr. Miklós Gyula 1894 novemberében, amikor Borsod megye képviselő testülete megköszönte Vay Béla főispán 22 éves munkálkodását, a 477. számú bejegyzés Miklós Gyula országgyűlési képviselő kinevezését is tartalmazta. A következő bejegyzés már a beiktatási ünnepséggel, a fogadással kapcsolatos. Miklós Gyula az edelényi választási kerület országgyűlési képviselője volt, s kibékíthetetlen politikai ellenfele a megyei alispánnak. „. . . a szokásos beiktatási ünnepély megtartása végett a folyó november hó 19-ik napjára rendkívüli bizottsági közgyűlés egybehívását rendeljük el. Hogy ezen főispáni beiktatási ünnepély ténye és jelentősége emeltessék, határozzuk, hogy a szomszédos vármegyék főispánjai, s alispánjaik útján a vármegyék közönségei, továbbá valamennyi hitfelekezet fejei, a hatóságok, testületek, katonai és honvédségi főparancsnokságok a szóban lévő közgyűlésre meghívassanak. Határozzuk továbbá, hogy a főispán Úr O Méltóságát Budapestről a beiktatási közgyűlésre jövetelekor elsőbben a vármegye határ szélén Mezőkövesden a vasúti állomásnál Gaszner Gyula főszolgabíránk maga mellé veendő bizottsági tagok élén ünnepélyesen fogadja. Miskolczra érkeztekor pedig az itteni vasúti állomásnál szintén küldöttségek élén a vármegye közönsége nevében Molnár Bertalan t. főjegyző s Miskolc város közönsége nevében Soltész Nagy Kálmán polgármester üdvözöljék. A most említett fogadtatás végeztével a főispán Úr O Méltósága a vármegye székházába vonul azon bizottsági tagok, városi képviselők és egyéb rendű tisztviselői kíséretében, a kik az ő szíves üdvözlése végett a vasúti állomásnál előtte megjelentek. Oméltósága utóbb a vármegye székházának nagy termében a szokásos hivatalos esküt a közgyűlés színe előtt nyilvánosan leteendi és a székfoglaló beszéd megtartása után a mi nevünkben Lévay József főjegyző, helyettes alispán által üdvözöltetni fog." A beiktatási jegyzőkönyvből kitűnik, hogy Melczer Gyula alispán nem vett részt az ünnepi aktuson, ezért kellett Lévay Józsefnek kettős funkciót betölteni, tehát a közgyűlést levezető alispáni szerepet is felvállalni azon túl, hogy a főispán székfoglalása után ő mondta a köszöntő beszédet. A hosszúra sikeredett székfoglaló néhány mondata mégis megemlítésre méltó. így a megyéhez való kötődése: „Borsod vármegyének, melyhez engemet, őseimnek évszázadokra viszszanyúló szépemlékein kívül gyermekkoromnak, ifjúságomnak és politikai pályámnak majdnem minden percze a hála és ragaszkodás erős kötelékeivel úgy hozzá fűz, mint ahogy hű gyermeket háládatos szíve jó szüleihez kötni szokta. Ezzel az érzéssel mondok hálás köszönetet a szívélyes fogadtatásért is, mely fokozottan kötelez arra, hogy kibontsam a kezembe vett zászlót." Lichtenstein József számos tevékenysége között kötelnyi feljegyzést készített Borsod vármegye történetéről. Érdemben foglalkozik a Melczer Gyula-Miklós Gyula ellentéttel is. „Mel-