Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)
FŐISPÁNOK BORSOD VÁRMEGYÉBEN ÉS MISKOLCON - A címadományozás története, a főispánság „gyakorlása"
Lichtenstein László (1875-1949) Harmadik visszatérése a főispáni székbe 1938. december 18-án történt, s az ónodi képviselőségét adta „cserébe" érte Lichtenstein László. Az idős politikusnak ez volt a leghosszabb, egyhuzamban töltött politikai megbízatása. A város történetének ez a bonyolult, a tragikus végkifejlet felé haladó, a háború minden nyomorával terhelt, több mint félévtizedes korszaka további elemzéseket, tényfeltárásokat igényel. Az események fő vonulatai, a történések csomópontjai azonban egyértelműen kirajzolódnak. Az 1938-as év Imrédy Béla miniszterelnökségével (1938. május 14.-1939. február 16.), s a parlamentben a második zsidótörvény vitájával zárult. Említése azért érdemel figyelmet, mert Lichtenstein „helyét", az ónodi kerület mandátumát Imrédy miniszterelnöknek ajánlották fel. Imrédy a kormánypárt (Nemzeti Egység Párt) gyengülését, a vele szemben megrendült bizalmat új, tömegmozgalomra szervezett párt megalapításával kívánta ellensúlyozni. így tett javaslatot, majd kísérletet 1939 januárjában a Magyar Élet Mozgalom megszervezésére. Erre már nem maradt ideje, mert pontosan a zsidókat érintő törvény kapcsán (egyik dédszülője zsidó volt) február közepén lemondásra kényszerült. Helyét Teleki Pál, immáron másodszor vette át az ország miniszterelnökeként. A kormánypárt újjászervezésére erőteljes lépéseket tett: így alakult meg a Magyar Elet Pártja. A párt miskolci zászlóbontására március 5-én került sor. Ezt néhány nappal megelőzően látott napvilágot a város harmadik reggeli újságja, Magyar Élet címen. A lap bár Teleki programjával, keresztény politikai, kormánylapként indult, minden kormány hűséges kiszolgálójává vált. (A német megszállást követően, 1944. április 16-án a másik két miskolci lapot, a Magyar Jövőt és a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlapot betiltották, a Magyar Élet továbbra is megjelenhetett. A nyilas hatalomátvételig, 1944. november 15-ig folyamatosan megjelent, de néhány száma talán még ezt követően is napvilágot látott.) Lichtenstein amennyire bábáskodott a Nemzeti Egység Pártja miskolci zászlóbontásánál, néhány évvel később éppúgy végigasszisztálta főispánként az új kormánypárt, a Magyar Élet Pártja létrejöttét. A pártnak a májusi új választások során lett jelentősége. Borsod, Gömör és Kishont k. e. e. vármegyék választási biztosa 1939. május 22-én küldte el Budapestre jelentését, hogy a lajstromos választókerületekben a május 28-ra kitűzött választásokra milyen pártok, milyen képviselőjelöltjei ajánlásait fogadták el. A Magyar Élet Pártja elsőszámú embere Lukács Béla korábbi miskolci főispán, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Agrár Párt listavezetője Eckhardt Tibor és a Szociáldemokrata Párt első jelöltje Reisinger Ferenc volt. A „tiszta képletből" végül is választási zűrzavar támadt, s Miskolc képviselői a „keresztény" jelszó égisze alatt (elfeledve az évtizedeken át szavazó ellenzéki tömegeit) észrevétlenül kormánypárti lett. Ez abból következett, hogy a kisgazda Eckhardt