Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

FŐISPÁNOK BORSOD VÁRMEGYÉBEN ÉS MISKOLCON - A címadományozás története, a főispánság „gyakorlása"

sodik visszavonulása a politikától már végleges volt. 65 éves korában meghalt, de élete utolsó másfél évtizedéről miskolci emléket, miskolci kö­tődést és kapcsolatot nem ismerünk. Mikszáth Kálmán munkásságának méltatá­sához a két világháború közötti sajtó jeles mis­kolci képviselőjét, s egyben sajtótörténészét Thurzó Nagy Lászlót idézem: „Városunk nagy politikai eseménye volt, amikor a kormányzó ok­tóber 30-án (ti.: 1932-ben) Mikszáth Kálmánt felmentette Miskolc városi főispáni tisztsége alól, és ez alkalommal a másodosztályú érdemkeresz­tet a csillagokkal ajándékozta a lelépő főispán­nak. ... A város közönsége és a politikai pártok is bizonyos idegenkedéssel fogadták a Nógrád­ból jött Mikszáthot. A pártok, természetesen az ellenzékiek, különös ellenszenvvel viseltettek a kissé palócosan beszélő új főispánnal szemben, mert Bethlen Istvánt vallotta vezérlő csillagának. Főispánságának első idejében sok félreértésben volt része, ami később lecsillapult, sőt bizonyos rokonszenv nyüvánult meg mellette, amikor a város lakossága látta és tapasztalta, hogy a főis­pán nem sajnálja a fáradságot, ha a város érde­keiről van szó, s hogy következetesen és energi­kusan munkálkodik Miskolc érdekében. Mik­száth legszívesebben szociális kérdésekkel fog­lalkozott és mindent elkövetett, hogy segítségére legyen a város vezetőségének, mikor a nyomor enyhítéséhez szükséges pénzalapok előteremté­séhez leleményesség és kitartás kellett. Közigaz­gatási téren különösen osztatlan elismerést ka­pott azon munkájáért, melyet a városi üzemek gazdálkodásának felülvizsgálatára indított. . . . Mikszáth Kálmán egyik érdeme, hogy papír­ra vetette, bevitte a köztudatba és a minisztéri­umok előtt is dokumentálta Nagy-Miskolc gon­dolatát és sürgette a gondolat megvalósítását. Főispáni működését korrektség, a törvények tisztelete és nem pártos alkalmazása jellemezte." A város törvényhatóságának 1932. novem­ber 15-i közgyűlésén Farkas István református püspök búcsúztatta Mikszáth Kálmánt, felsorol­va érdemeit. A miskolci társadalmi egyesületek hasonlóan nagy ünnepséggel köszöntek el tőle és feleségétől, aki főleg a karitatív intézmények munkájában vállalt feladatokat, támogató szere­pet. „Mikszáth felmentése után a miskolci köz­vélemény biztosra vette, hogy a kormány a vá­rosi főispáni széket Gömbös hívével és barátjá­val, dr. Görgey Lászlóval tölti be. Annál is in­kább feküdt ez a hit a közvéleményben, mert Görgey, miután a megyei alispáni széket nem tudta elérni, átváltott a városházához, évek óta a törvényhatósági bizottság egyik vezéralakja, ki­tűnően ismeri a város ügyeit, így nálánál alkal­masabb embert. Miskolc főispánjául elképzeli sem lehet." - írta róla Thurzó Nagy László. Az események más fordulatot vettek, hiszen a kor­mányzó Horthy Miklós Mikszáth helyére immár másodszor Lichtenstein Lászlót nevezte ki főis­pánnak. IRODALOM Sz. n.: Miskolc thjf. város közönsége által gróf Tisza István arcképének leleplezése alkalmából, 1927. évi május hó 24-én megtartott díszközgyűlésen elmondott ünnepi be­szédek. Miskolc, 1927. Tliurzó Nagy László: Miskolci lexikon. A város krónikája 1931-1932-ben, XIX. kötet. Miskolc, é. n. (kézirat). FORRÁSOK B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 121. kgy/1926. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 122. kgy/1926. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 133. kgy/1926. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 135. kgy/1926. B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1903/a. 137. kgy/1926.

Next

/
Oldalképek
Tartalom