Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

FŐISPÁNOK BORSOD VÁRMEGYÉBEN ÉS MISKOLCON - A címadományozás története, a főispánság „gyakorlása"

Dr. Bottlik József (1873-1933) Bottlik József A fővárosi születésű, de 1897-től Borsod megyében (Mezőcsáton és Miskolcon) szolgála­tot teljesítő dr. Bottlik József 1917-1920 között töltötte be a megye és Miskolc főispáni tisztét. Az évszámon belül a hónapok és napok, vagyis a főispáni szék tényleges gyakorlási idejének pontosítása - a történeti események kuszasága, változatossága miatt - nem kevés gondot okoz, s okozott természetesen akkor is. Tarnay Gyula lemondását a király, IV. Károly 1917. június 14­én fogadta el, az új főispán kinevezésére csak ezután kerülhetett sor. 1917. július 31-én IV. Károly Miskolc polgármesterét Nagy Ferencet Miskolc város főispánjává nevezte ki. Ez azt je­lenti, hogy a városi és a megyei főispáni kineve­zése augusztus 16. és október 31. közötti idő­szakra vonatkozott, akkortól egy évre, 1918. ok­tóber 31-ig Tarnay Gyula volt a megyei főispán. A kortársak, s méltatói életrajzából annyit adtak közre, hogy állam- és jogtudományi vég­zettsége volt, doktorátusát Budapesten szerezte. 24 éves korában került Borsod megyébe, ahol 1901-ig megyei aljegyzőként dolgozott. Ezt köve­tően az első világháború kitöréséig a mezőcsáti járás főszolgabírói tisztét töltötte be. 1914-ben megyei főjegyzővé választották, majd három éven keresztül helyettes alispán volt. Főispáni kinevezését 1917-ben kapta. „A főispáni tisztsé­get a forradalom kitöréséig megtartotta és kitűnő szolgálataiért a király a Lipót-rend lovagkereszt­jével tüntette ki. A bolsevizmus alatt ellenforra­dalmi magatartást tanúsított, emiatt a kommu­nisták Kassára hurcolták, ahol az ottani fogház­ban több hétig fogvatartották. A kommunizmus bukása után Borsod vármegye kormánybiztos­főispánja lett. Méltóságáról 1920-ban mondott le,

Next

/
Oldalképek
Tartalom