Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

ci kapcsolatok miatt a vasút jó vállalkozásnak ígérkezett. A háború előtti években az évi utaslétszám, illetve a személyforgalom lényegesen meghaladta a negyedmilliót. A háború évei alatt - miután a gyár hadiüzem volt és folyamatosan termelt - a részvénytársaságnak nem voltak különösebb működtetési zavarai. A háború után sikerült átminősíttetni a vonalat, vagyis a „helyi érdekű vasút"-ból „közúti vasút" lett, ami azt jelentette, hogy nem kellett a meglehetősen nagy summát jelentő útadót fizetni. így nyílt meg a lehetősége annak, hogy 1925-1927 között végrehajtották az első síncserét. (Ez egybeesett a gazdasági fellendülés, illetve a Speyer-kölcsön városi felhasználásával, amelyet elsődlegesen az infrastruktúra javítására vett fel a város.) A villamosközlekedés történetében lényeges dátum 1932., amikortól közvetlenül, tehát a Miskolcon még ebben az évben 99 n r r- j * r megjavít jafä a% auíóhusísköslekedési

9 aluljárót építenek a Gömöri sorompónál Bebrits Lajos közlekedésügyi miniszter elvtárs részvételével eredményes értekezleten tárgyaltak városunk közlekedési problémáinak megoldásáról JlîszéSesflîk a vasgyári utat, a kerékpárosoknak külön utat építenek Miskolc dolgozóinak évtizedes problémája a folyton, növekvő közúti forga'om akadálytalan lebonyolítása. £Az elsősorban megoldandó kérdések közé tartozik a villamosközlekedés megjavítása, továbbá a (xömö;i-sorompó, mint állandó közlekedési akadály kiküszöbölése. A harmadik sürgősen megoldandó kérdés: a Szt. Anna templom és Diósgyőr-Vasgyár Ipzötti útszakasz hatalmas megnövekedett forgalmának tehermentesítése, mert ennek az útszakasznak szük keresztmetszete a Vasgyár nagyarányú fejlődése következtében, a naprólnapra fokozódó teher-, személykocsi és kerékpár forgalom lebonyolítására már végkép nem alkalmasj Ezeknek és a még ezeken felül szempontból szólt a kérdéshez. Rostás 'István miniszteri osztályfőnök, a vasufi főosztály vezetője a kettős vágánynak a főútvonalon való lefektetését tartja; j helyesnek. 3 ezer emberrel ezévben megkezdik a miskolci műegyetem építését Nógrád] László, a minisztérium közúti osztályának vezetője a vas. .gyár}. főútvonal tehermentesítéséről beszélt. A Szent Anna templom —Vasgyár közötti útszakaszt 14 méterrel :

kell kiszélesíteni, külön kerékpárút létesítését látja helyes, nek. Metz István minisztériumi kiküldött szintén előnyösebbnek találja a főútvonalon vezetett kettős vágányt. Simon Ferenc elvtárs, a Nagymiskolci' Pártbizottság szervező titkára rámutatott annak fontossáÚjságcikk, Észak-Magyarország 1950. tosítanj keik Szeptembertől a műegyetem egy:K: évfolyamának tanítása egyébként' már az új épületben kezdődik meg* 500—600 főnyi hal igatósággal. Bóna Lajos a Tervhivatal kjluïU dötte arról szólt, hogy itt több évtizedes elmaradást ke|l behozni, ami nem megy máról-holnapra. ' Olyan mego'dást ke]; találni, amely egyben perspektívát és alapot ad a jövőben szükségessé váló továbbfejlesztéshez.