Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

1949-1989 között a karmelitáknak csak az 1942-ben felszentelt plébániájuk működött, 1991től visszatérve szerzetesrendi életükhöz, sor került a telek építményeinek felújítására. Ez 19931994-ben fejeződött be. A bővítést, s mindazt a megjelenést, amelyet szemlélhetünk, Molnár Dezső miskolci építész tervezte. A belső tervek, illetve festés Borza Antal iparművész munkáját dicséri. A külső-belső üvegezési munkálatokban a Miskolci Üveggyár nyújtott segítséget. A bővítést, s mindazt a megjelenést, amelyet szemlélhetünk, Molnár Dezső miskolci építész tervezte. A belső tervek, illetve festés Borza Antal iparművész munkáját dicséri. A külső-belső üvegezési munkálatokban a Miskolci Üveggyár nyújtott segítséget. 1997-ben Szűcs Sándor karmelita rendfőnökkel - aki Keszthelyről érkezett Miskolcra - lakják az épületet, s végzik munkájukat a rendházban. A karmeliták telkének különlegesen szép és értékes darabja a több mint fél évszázadot idéző harangláb, s annak harangja. Impozáns látványt nyújt még akkor is, ha tudjuk, harangja nem működik, s annak pontos felirata nem olvasható már le. Tarcai Béla 1993-ban, a karmeliták miskolci megtelepedésére emlékező írásából viszont megismerhető a harang pontos története. Alábbiakban az ő írását idézem: „ A templomszentelési megelőzően, október 15-én egy másik, kisebb ünnepség volt a rendház udvarán. P. Warga Paskál házfőnök felavatta a Győr szabad királyi város által ajándékozott 6 mázsás harangot, melyhez a masszív haranglábat a diósgyőri vasgyár dolgozói készítették és ajándékozták a templomnak. A harang története sem mindennapi, érdemes néhány mondat erejéig időzni mellette. 1795-ben épült Győrött a tűztorony, melyben figyelő és jelző szolgálat működött a tüzek veszélyeinek elhárítására. A vészjelző ha A rendház bejárati ajtaja és díszei, 1997. rangot Joseph Hatmich győri mester öntötte 1805-ben. ez az adat magán a harangon is olvasható, más egyéb, a korban és a harangöntésben szokásos fohászokkal és ajánlásokkal együtt. A harang rendeltetésére utal a latin nyelvű szöveg: „Isten őrizzen mindenkit a hangomtól," vagyis ne adja Isten, hogy meg kelljen szólalnom, mert az bajt jelent. A győri tűztornyot 1896-ban lebontották, de formáját átmentették az új városháza tornyában, a harang raktárba került, s 1943-ban a város a karmelitáknak ajándékozta, így került Miskolcra.