Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

A karmeliták kápolnája, s rendházuk egykori terve (Kiss E. u. 1 l/a., ül Gyula és Zoltán utcák között) Alig több, mint fél évszázados fennállása után került sor a karmeliták miskolci kápolnájá­nak felújítására. Ezt megelőzte a rend közössége életének újraindulása Magyarországon, s 1991­től Miskolcon is. Az ősi karmelita rend a 13. században ke­letkezett a palesztinai Karmel hegyén. Az iszlám térhódítása elől menekültek Európába. Magyar­országon 1372-ben Budán alapították meg első kolostorukat. A rend reformja után a 17. század közepén-végén négy kolostort és egy remetesé­get hoztak létre. Az 1697-ben alapított győri ki­vételével ezeket II. József feloszlatta. A 19. szá­zad végén, 20. század elején új rendházak jöttek létre, 1903-tól Győrben kapott helyet a noviciá­tus. A szerzetesképzés menete azóta sem válto­zott, így egy évig tart az ideiglenes fogadalom, a noviciátus ideje, majd a teológiai tanulmányok, s végül az ünnepélyes örök fogadalomtétel követ­keznek. A papok és a testvérek egységes közös­séget alkotnak. A rend tagjai 1942-ben telepedtek meg Mis­kolcon, akkor ideiglenesnek gondolt épületben és kápolnában. Az 1942. november 9-i feljegyzés szerint: „vasárnap délelőtt szentelték fel ünne­pélyesen a Miskolcon letelepedett karmelita rendnek a volt Guttmann gyár helyén épült ká­polnáját a katolikus hívők nagy részvétele mel­lett. Szikra Gyula gimnáziumi tanár, a felsőváro­si egyházközség világi elnöke üdvözölte meleg hitteljes szavakkal a karmelita rendet, valamint A rend címere az épület falán, 1997. Pálvölgyi Ignácot, a rend tartományi főnökét. . . . A felszentelés megtörténtével fél 12 óra után csendes mise volt, majd délután négy órakor a III. karmelita rend alakuló közgyűlését tartották. A konferenciát páter Fekete Jenő győri perjel tar­totta. Ezután a rendház klauzúrájának felavatása következett ünnepélyes litánia keretében. A fel­avatást és litániát Pálvölgyi Ignác rendtartomá­nyi főnök végezte." (Klauzúra = a kolostor kül­világtól elzárt része.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom