Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu (volt Sváb sor) ipari üzemei és épületei, lakótelepei a térképek tükrében, I.

Az üveggyár üzemrészei a Szövő utca felől, 1938. dit a gyár vezetősége arra is, hogy az üveggyártáshoz szükséges szakembereket a magyar munkások köréből képezze ki. Eddig ugyanis még nem voltak megfelelő magyar szakmunkások az üvegfúvás sok körültekintést igénylő munkájához és így az üvegipar is kénytelen volt egyelőre felvidéki munkásokkal dolgoztatni. A belföldi munkaerők kiképzése azonban máris nagy lépésekkel halad előre. A gyár 70-80 munkásának nagy részét a 48, egy- és kétszobás lakásból álló saját lakótelepén helyezte el. Miskolc város vezetősége is méltányolja azt a munkát, amelyet az üvegipar nemcsak a város, de az egész ország érdekében kifejt, különösen ma, amikor alig van üvegtermelésünk. Ezért 5000 négyszögöles területet ajánlott fel az üveggyár kibővítésére igen kedvező feltételek mellett." A város által kiosztott telkeken 1925-1927től elkezdődött a munkáslakások tervezése, építése. A téglagyár, az üveggyár és a kötszövőgyár épületei a Szinvától a Miskolc-Diósgyőr között kiépített vasútvonalig terjedő területet teljesen