Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Tizes-honvéd (volt Serház) utca épületei

Az épület homlokzati rajza, 1929. egy szobát, s ehhez csatlakozó előszobát kívánt építeni. Az új kapubejáró keleti oldalán egy üzlethelyiséget gondolt megnyitni a mellékelt alapés homlokzati rajzok alapján. Kérvényét elutasították a megokolásban hangsúlyozva, hogy „a meglévő épület homlokvonala nem áll az utca szabályozási vonalában és a tervezett hozzáépítés sem tartja be azt. Minthogy pedig az építési szabályrendelet 16. paragrafusa szerint oly épületeknél, melyeknek homlokzatvonala a szabályozási vonalon kívül vagy belül esik, emeletráépítésre, vagy oly hozzáépítésre mely a szabályozás keresztülvitelénél a kisajátítást költségesebbé tenné, engedély nem adható." Az 1952-ben készült fényképfelvételen jól látható a földszintes, utcára két ablakkal néző egyszerű, palával fedett ház. Gyanítható ebben az állapotában érte meg kisajátítását és lebontását. A Tizes-honvéd utca képét a háborús romeltakarítás után először a kaptafa-gyár utáni terület, a mai Malomszög utcára homlokzattal néző, háromemeletes bérház építése változtatta meg. A helyi sajtó mint az első korszerű létesítmény megvalósulásáról számolt be. Ezt a még hagyományos technológiával emelet épületet a Szent Anna templom irányában még további négy követte. (A 3042 törzsszámú, A-B-C-D-É jelű bér-