Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Tizes-honvéd (volt Serház) utca épületei

Szent István, Nagyváthy majd Zrínyi Gimnázium (Nagyváthy u. 5.) Az 1996-1997-es tanévkezdésre átadott új Zrínyi Gimnázium épülettömbje az átalakítás és felújítás után öt, szervesen összeilleszkedő egységből, épületből áll. Az „A" jelű épület az 1909ben átadott eredeti tömb, amely egy földszint + 1 emeletes „V" alakú épületből áll, a Nagyváthy utcai szárny alatt pincével. A „B" jelű épület az 1984-es „továbbgondolás" eredménye. Az „A" épület két szárnya közötti részt építették be úgy, hogy az udvarból kialakult egy többfunkciós aula, valamint helyet kaptak egyéb funkciót ellátó helyiségek (pl. könyvtár). A „C" épület 1983ban készült el, s olyan tantermi szárny, amelynek földszintjén és két emeleti részén 9 tanterem, s a szükséges mellékhelységek találhatók. A „D" jelű épület az 1984-ben épült tornacsarnok, szükséges szertáraival, földszinti és emeleti kiszolgáló helyiségeivel. Az „E" jelű épület az 1996ban végzett bővítés, amelynek eredményeként összekapcsolódott az épülettömb. Az átalakítás tervezése 1996 januárjában történt, tervező főépítésze - négy fős team élén - Pirity Attila volt. A mai iskolaegyüttes legértékesebb, s legrégibb eleme az „A" épület, amely helykijelöléséről, felépítésének szükségességéről 1907-ben döntött Miskolc város közgyűlése. A Kun József (ma: Kis-Hunyad) utcai elemi iskolával együtt, egyidőben épült. A városi közgyűlés 1908. március 10-i ülésének jegyzőkönyve erről a következőket tartalmazza. „A m. kir. vallás és közoktatásügyi minister és városunk között 16/kgy. 1907. sz. közgyűlési határozattal elfogadott szerződés értelmében városunk még 1907. évi folyamán a város felső részén egy épületben 10, továbbá a város belterületén ugyancsak 10 tantermes iskolát igazgatói és szolgalakással tartozott volna építeni, s megfelelően berendezni; előterjesztett kérelmünk folytán azonban a minister úr egy évi haladékot engedélyezett. A központi iskola elhelyezésére az ág. evangélikus egyháztól a Kun József utca 9., a felső iskola céljaira pedig a Szent István utca 13., 15., 17. sz. telkek megvásároltatván tanácsunk a tőlünk nyert utasításhoz képest a mérnöki hivatal által elkészített s az építési bizottság által felülvizsgált terveket és költségelőirányzatokat, továbbá az árlejtési hirdetményt, ajánlati űrlapokat tárgyalás és elfogadás végett bemutatja. A költségelőirányzat szerint az építési költség a Kun József utcai iskolánál 172 405 K, a Szent István útinál 187 718 K, előbbinek berendezési költsége 8 861 K, utóbbié a régi felszerelések felhasználásával 3 699 K, vagyis a két iskola építési és berendezési költsége 372 683 K. A telek vételára 62 500 K, kerül tehát a két iskola 435 183 Koronába. - A bemutatott tervek szerint egy-egy iskola épületben nem 10-10, hanem 12-12 tanterem lesz, mivel a tankötelesek száma oly rohamosan szaporodott, hogy a 10-10 tanterem már az első esztendőben kevés volna. - ... A Szent István utcai iskola terveit közgyűlésünk még nem fogadja el, mert azt túl díszesnek és költségesnek találja, s azon véleményen van, hogy a küldísz elhagyásával jelentékeny megtakarítás lenne elérhető, a mire a város