Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)
A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Tizes-honvéd (volt Serház) utca épületei
A Szent Anna templom Miskolc ún. felsővárosának lakói között a 19. század első éveiben fogalmazódott meg a római katolikus templom és iskola építésének gondolata. Az első ismert dokumentumot 1802ben keltezték. A megye és a koronauradalom képviselői a következő évben megtárgyalták a hívek kérésének jogosságát. Mivel a városnak ezen a részén kevésbé tehetős, sőt kifejezetten szegény családok éltek, felvetődött, hogy az ún. Tizenhárom város nevű utca kőházaiban kapjanak helyet a kért egyházi intézmények. „Miskoltz Városának D. Győr felől való részin lévő R. Catholicusok" aláírással 1806-ban keltezett levél pontos képet fest az akkori állapotokról és elképzelésekről. A lakók képviselői leírják, hogy korábban már megtörtént a templomhely kiválasztása, s a pap leendő háza helyét is megjelölték. Ezeket a dokumentumokat megküldték a királyi kamarának, de nem tudják hogy mi történt, mert választ nem kaptak. Amíg döntés nem születik, a „svábházak közül egyet templomnak, egyet káplánlaknak, egyet pedig a tanító részére szeretnének igénybe venni. Ezt azzal indokolták, hogy ezeket a kőházakat is a diósgyőri uradalom költségén építették. A segítséget pedig az uradalomtól, mint kegyúrtól várják. Erre nem kaptak engedélyt, mert „ezen házak alkalmatlanoknak s Templomnak vagy kápolnának illetlennek lenni találtattak". A megoldásra várva ekkor a régi temető helyén emeltek egy feszületet, a templomdombon pedig egy „csengettyűt" állítottak, ennek hangjával pótolták a reggeli, a déli és az esti harangszót. De még templomuk nem lesz, pénzt gyűjtenek arra, hogy legalább egy két mázsányi harangot tudjanak felállítani a dombon fogadkoztak. E levél után még egy évtized telt el, míg az érdekeltek elkészítették a templom és az iskola terveit. A templomterwel a miskolciak nem voltak megelégedve, alacsonynak és rosszul tervezettnek tartották, de a kincstár döntése megváltoztathatatlan volt. Nem ismerjük azt a tervet, amelyet Kim János miskolci építőmester „ellenterv"-ként készített, de az erről alkotott véleményt viszont igen. Ez úgy fogalmazható meg, hogy: Miskolc nagyságának egy magasabb templomtorony jobban megfelelne." Az építkezés a kincstári tervnek megfelelően kezdődött el, 1816-ban a templom szentélyében letették az alapkövet, s abban a kor szokásának megfelelően elhelyezték az akkor forgalomba lévő pénzeket: negyed és fél krajcárt, dénárt, polturát, garast, egy Máriást és egy ezüst húszast. A pénzek mellé olajos papírba csomagolt emléklapot is elhelyeztek. A szertartás előírásának megfelelően „a követ először Greskovics (Ignác), majd utána Molnár Sándor diósgyőri prefectus pecsélte meg. Majd ezüst kalapáccsal ráütöttek a jelenlévő hivatalnokok és előkelőbb emberek az alapkőre". Az építkezés meglehetősen lassan haladt, 1818 nyarára emelkedtek a falak a tetőszintig, (így válik érthetővé a korábban említett Domby-