Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Tizes-honvéd (volt Serház) utca épületei

A Szent István utca egykori nyomvonala, 1960. k. legrendezetlenebb a városrész. Es a százakra, ezrekre menő utasok, turisták, idegenek, a villamosból kitekintve, vagy kocsin utazva Diósgyőr vagy Hámor gyönyörű panorámáját élvezni, bizonyára csodálkozással és megütközéssel szemlélik, hogy a »nagyvaros« jelzőre igényt támasztó város egy tekintélyes nagyságú, lakosságú és forgalmas főbb részét milyen elhanyagoltan, mily rendezetlenül hagyja. A városrész legfőbb s legszebb tere góczpontja rendetlen, piszkos; az egész városrészen undorító bűzt lehelő, szennyes vizű, széles árok nyitott öble húzódik át. Mely nagy város tűrné ezt meg? Jóval csekélyebb fontosságú és anyagi erejű városok: Kassa, Eger, Eperjes, Losoncz, Beszterczebánya stb. már évtizedekkel ezelőtt eltüntették városuk szépségének ilyen szégyenfoltját. Csak Miskolcz, Felsőmagyarország középpontja nem tartja közérdekű dolognak egyik legforgalmasabb részének szépítését?" A „városrész legfőbb s legszebb teré"-nek rendezésére, kialakítására még évtizedeket kellett várni. A víz mellett legalább ennyire „közérzetromboló" volt, bár nélkülözhetetlen igényt elégített ki a piac. Mint amennyire a Széchenyi A Tizes-honvéd u. a Szent Anna térről, 1960. k. utca és a Városház tér helyet adott a piacnak, a felsővárosban ezt a funkciót a Szent Anna tér töltötte be. A piacot természetesen az sem zavarta, hogy itt volt a villamos végállomása. A miskolci sajtóból 1905-ből származik az a hír, amely a város támogatását kérte egy nagy piactér kialakítására. Külön érdekessége a térnek, hogy az 1920as évek végéig helyet adott halárusoknak. 1927ben értesülünk arról, hogy parkírozzák a templomkertet és a teret, ekkortól szűnt meg a „halaspiac" is. A templomot a miskolciak, Vörös- vagy Veres-templomként ismerték, de ezt nem fogalmazták a térre. A térnek egyébként nem volt számozott háza, de emlékezet óta ismeretes a Szent Anna tér elnevezés. Az 1948-1949 közötti új utcanévadáskor kapta az Eszperantó tér nevet, hivatalosan ma is így nevezzük. A tér érdekessége az árvízi emlékmű, amely 1923-ban, a miskolci árvíz 50. évfordulójára került jelenlegi helyére. Gárdus István készítette, emlékeztetve a város eddigi legnagyobb természeti csapására, legtöbb áldozatot követelő katasztrófájára. 1978-ban az emlékmű hátsó, Diósgyőr felé néző oldalára újabb tábla került, dokumentálva, hogy az új generációk sem feled-