Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Tizes-honvéd (volt Serház) utca épületei

A miskolci Tizes-honvéd gyalogezred „otthona": a József laktanya (Tizes-honvéd u. 21.) Az ún. laktanya építési program a 19. század utolsó negyedében indult Miskolcon. A katonai beszállásolásról szóló 1879. évi XXXVI. tc. értelmében a megye székhelyén öt laktanya kialakítására volt szükség. A törvény végrehajtása során „Miskolcz város területén a magyar nemzeti hadsereg kötelékéhez tartozó alakulatok a város és Borsod megye tulajdonát képező Rudolf gyalogsági és Ferenc József lovassági, valamint a város kizárólagos tulajdonát képező tüzérségi (később Baross úti) és József (Tizes-honvéd), valamint a Szepessy gyalogsági laktanyákban nyertek elhelyezést". Az elv az volt, hogy a megye és a város viselje a laktanyaépítések költségeit, majd ezeket átvette a hadügyminisztérium, s 25 évig bérleti díj fizetésére kötelezte magát. Az építkezés sokba került (a város kölcsön felvételére is kényszerült), de munkalehetőséget adott, a telepített katonaság pedig nemcsak színfoltot jelentett, hanem forgalmat és fogyasztást, a kereskedelem megélénkülését is kínálta. A befektetés gyors megtérülését azonban a világháború kitörése megakadályozta. Ezt követően a magyar honvédséget átszervezték, a bérletek elmaradtak, s az épületeknek mint városi tulajdonnak a hasznosítása inkább gondot jelentett és pénz igényelt, sem mint előnyt és hasznot jelentett, hozott volna. A honvéd gyalogsági laktanya felépítésére a város nyugati határában álló, (de már nem működő) serház környékét tartotta alkalmasnak a közgyűlés. Azért döntöttek így, mert volt egy épületcsoport, amit lehetett bővíteni, az építkezésnek korlátlan térbeli lehetőségei voltak, s a laktanya közelében (a volt kőedénygyár környékén) kialakítható volt a gyakorlótér, s a szükséges mellék, vagy „felvonulási" épületek itt is rendelkezésre álltak. Az építkezések befejezésének, a laktanya átadásának határidejét 1889 augusztusában határozták meg. A határidő előtt néhány nappal a Borsodmegyei Lapok című újság a következőkről tudósított: „Az új honvéd-laktanya a régi serház telkén júl. hó 23-án adatott át a honvédelmi minisztérium által kiküldött megbízottaknak; az átvevők voltak: Lehoczky ezredes, Tóth őrnagy, Bányai ezred-orvos, Szánkay hadbiztos és Schwarcz műszaki hadnagy, a két utóbbi a kassai honvédkerületi parancsnokságtól. Az átadó bizottság állott: Lévay József megyei főjegyzőből, mint elnök, Soltész Nagy Kálmán polgármester és Adler Károly főmérnökből. - Az új, díszes és kényelmes laktanya a serház utcza és így a felvég méltó díszét képezi. A szépen planírozott tágas udvar, a szertárral és melléképületekkel teljesen kiegészítő új lakhelye honvédségünknek igen jó benyomást tett a kiküldött bizottság mindig tagjára, kik őszinte örömüknek és teljes megelégedésüknek elismerő szavakban adtak kifejezést. Ezen örömben mi is osztozunk, mely azonban csak akkor lesz teljes, ha még a szép laktanyához rendezett járda is fog vezetni; a mi körülbelül nemsokára meg is történik, miután fel sem tételezhető, hogy ha már a kocsiút