Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Tizes-honvéd (volt Serház) utca épületei

Bük, Borsy majd Takács malom (1930-ban Tizes-honvéd u. 17.) A malom eredete visszavezethető Miskolc középkori történetébe. A kiemelkedő családok­nak már akkor is lehetett több malom birtokuk­ban, így két Bük, vagy Bükk malmot ismerünk. Az egyik a mai Bartók téren működött, a másik pedig ez volt, s a leírások szerint a 17-18. század fordulóján itt húzódott Miskolc beépített határa. A nagy árvíz, s a malom városi tulajdonba vétele után, 1890-ben elkészült a malom és kör­nyékének helyszínrajza. Ezt ha összevetjük a ko­rábbi leírásokkal, szinte változást sem nagyon tapasztalunk. A Szinva árvizeinek megszünteté­se, s a malomárok betömése a 19. század végé­nek, 20. század elejének fontos városrendezési kérdése, a mindenkori polgármesterek megol­dásra váró feladata lett. A Hunyadi és Serház ut­cák nyomvonalának kiigazítása során 1910-1911­ben jutott el a város a malom megvásárlásáig. 1897-től a malom Takács Lajos és neje tulajdoná­ba került. Tőlük kellett a telket a rajta emelt épületekkel megváltani Szentpáli István polgár­mesternek. A malomház és a környék állapotáról a városi mérnöki hivatal vezetője, Szűcs Sándor készített összefoglalást. Eszerint a malom előtti szabálytalan telekből, s a malom telkéből egy kö­zel 400 négyszögöl nagyságú új telek alakítható ki, s értékesíthető lakásépítésre. Ennek hossza a Sörház utcán kb. 17 m, az oldal utcában kb. 55 m. Ezen az új szakaszon terveztek kialakítani egy utcát (ez a mai Serház u. nyomvonalának felel meg), majd egy teret is, amely Miskolc 1928­ban kiadott várostérképein már érzékelhető. Ami a malmot illeti, meghirdetett árverései nem ve­zettek eredményre, tulajdonosa, hogy a gátsza­kadások következményeit kiiktathassa, 1917-ben a malmot a vízi helyett villamos energiára állítat­ta át, s azt még működtette éveken keresztül. Az 1920-as évek végén Goldstein Ignácz jelenik meg új tulajdonosként. A malom működéséről ezt követően nem szólnak feljegyzések. Az elbontott malom földalatti maradványairól már csak a vi­lágháborút követő új lakásépítések kapcsán hallunk. 1949-1950 között épült fel hagyomá­nyos technikával az a 3 emeletes bérház, amely­nek alapozásakor előkerültek az egykori Bük­A Serház utca a malom környékén, 1912.

Next

/
Oldalképek
Tartalom