Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997)

A GYŐRI KAPU TÖRTÉNETE - A Győri kapu kialakulása, telek-, intézmény- és ipartörténeti emlékei

kén azonosítható. S bár történtek a Szent Anna templom és József utca közötti területen (főleg a kincstári fáskert területén) telekkiigazítások és beépítések, az igazi városi terjeszkedés 1925-től valósult meg a József'u. -Győri kapu-Örs u-Andor u. által határolt terület parcellázásával, majd viszonylag gyors, kertes családi házas beépítésével. Akkor még senki sem gondolta, hogy fél évszázad sem telik el, s újra, gyökeresen átalakul, megváltozik a Győri kapu beépítettsége. A mostani kép kialakulása is több fázisban, többféle építészeti technikát képviselve történt. A munkálatok nagyobb része 1968-1973 között zajlott, de beépítésekre még ezt követően is került sor. A Győri kapu háború előtti képét elsősorban a városi mérnöki hivatal levéltárban őrzött anyagából (főleg alap- és homlokzati rajzokból) tudjuk rekonstruálni. A háború utáni évtizedekről viszonylag kevés, s főleg amatőr fotó maradt meg. A lakótelep kialakulását, az építés fázisait a BAÉV egykoron dokumentálta. A nagy építőipari vállalatot az 1989-1990 utáni privatizáció, magánosítás során számolták fel. A 40 év alatt kb. 80 000 lakást „termelő" cég iratainak, anyagának töredék része került a levéltárba. Felbecsülhetetlen értékű fényképtára, fotó-album anyaga, sajtótörténeti gyűjteménye megsemmisült. Nemcsak a várostörténettel foglalkozó kutatók szerencséje, hogy a Városi Főépítész Osztálya vezetésével és precíz nyilvántartásában megtalálhatók mindazok a tervek, amelyeket korábban a Miskolci Tervező Vállalat, majd a sorra alakuló új cégek, főleg az ÉSZAKTERV és a MISKOLCTERV szakemberei készttettek. Ezekből kitűnik, hogy az 1950-es években a Győri kapu beépítése Miskolc egyik legvitatottabb, legsokrétűbb és legsürgősebb városrendezési kérdése volt. 1953-tól lehet folyamatosan nyomon követni a rendezési terveket és a megvalósulás fázisait. így az 1959-es, 1966-os, 1970-es és 1978-as terület-felhasználási, vagy egy-egy konkrét terület (városrész) beépítési tervei ma már várostörténeti, elemezhető és bemutatható dokumentumokká „korosodtak". De említhetném a Hunyadi u.-Kis-Hunyad u. Dayka G. u. által határolt, ún. „Vasaló-tömb"-öt is, amelynek rendezése, a tervezett Művészeti Gimnázium elképzelései ugyan még csak 1988-ban készültek, mégis beépültek már a város legújabb kori település és építéstörténetébe. Ezeknek a dokumentumoknak a részletes feltárása, elemzése köteteket igényelne, így természetes, hogy nagyon sok téma, vagy objektum csak érintőlegesen szerepel, esetleg kimarad ebből a kötetből. (Remélem később lehetőség nyílik még visszatérni - más kérdések kapcsán is - a most nem érintett témákra.) * * * A Győri kapu történetét tárgyaló fő fejezet alábbiakban, s a könnyebb áttekinthetőség érdekében három alfejezetre tagolódik. Első részben a Hunyadi utcával kapcsolatos ismereteket, épületeket, intézményeket tekintjük át. Kivételt képeznek a Hunyadi u. 2., 4., 6. számú (I. köt. 243-251. o.), a 8-10. számú (III. köt. 161-164. o.), a Hunyadi u. 3., 5. és 7. számú (III. köt. 161-164. o., I. köt. 92-94. és 142-144. o.), valamint a Bartók B. tér 1. számú (I. köt. 194-196. o.) épületek. Ezekről ugyanis a sorozat eddigi kötetei a zárójelbe tett adatok alapján tájékoztatnak. A fejezet második része a Tizes-honvéd utca épületeit mutatja be. A harmadik, legterjedelmesebb rész a Győri kapu beépítésével, átépítésével, az egykori és mai közintézményekkel, ipari üzemekkel, gyárakkal foglalkozik.