Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

Miskolc város díszpolgárai (1886-1996)

tudjuk, hogy ez lehetetlenség. De nem tartom helyesnek a felekezeti szempontok domináló érvényesítését sem, hanem a keresztény morált tartom irányadónak, amely pontról-pontra egyezik az üzleti morállal, az üzleti tisztességgel." Az Apponyi-féle gondolatok a gyakorlatban nem valósultak meg. A királypuccsok következményeként a nemzetgyűlés az 1921. évi XLVII. tcben kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. A politikai korteskedése Miskolcon pedig szintén nem vezetett eredményre, hiszen a Nemzeti Demokrata Párt miskolci képviselője, alulmaradt a Bethlen-féle kormánypárt (Egységes Párt) képviselőjével szemben. Gondolatai - s főleg mert kampányidőszakban hangzottak el - napjainkban is figyelmet érdemelnek: „Nem akarok véteni a miniszteri tilalom ellen, nem és politikáról beszélek, de jogom van elmondani élményeimet és tapasztalataimat... A jog és közszabadság nem pártkérdés és ha erről beszélek, nem beszélek politikáról, mert hiszen jog és szabadság nélkül egyetlen párt sem érvényesülhet és csak a jogrend biztosítása után következhet a különböző nézetek és pártok becsületes mérkőzése. Nem vállalhatok tehát semmi közösséget azokkal, akik az erőszak kormányát bármely módon támogatják." Apponyi Albert munkásságát 1923-1930 között a külpolitika felé fordulás jellemezte, amennyiben a magyar kormányt képviselte a Népszövetség előtt. Az interparlamentális unió konferenciáin minden esetben ő volt a magyar csoport vezérszónoka. 1923-ban amerikai körútra indult, ahol Kossuth Lajosról szóló méltatásaival, emlékbeszédeivel mindenütt nagy sikert aratott. 1926-ban amerikai tisztelői nyolcvanadik születésnapján aranyserleggel lepték meg. 1931-ben az országgyűlés képviselőháza megkülönböztetett módon tisztelgett a 85 éves diplomata előtt. Számos tudományos intézet választotta tiszteleti és rendes tagjává, s díszpolgárságainak számáról is csak annyit tudunk, hogy „díszpolgára az ország igen sok városának". Miskolc Hodobay Sándor polgármester előterjesztésében, 42. kgy./1931. szám alatt jegyzőkönyvi bejegyzéssel emlékezett meg díszpolgáráról. Aztán két évvel később, 1933. február 8-án gyászkeretben jelentek meg a lapok országszerte. Genfben érte a halál, s onnan hazaszállítva àz Országház kupolacsarnokában ravatalozták fel. Korabeli leírások szerint a hármas koporsót Genfből jövet búcsúztatták Bécsben, a határon Hegyeshalomban, Győrben, Komáromban, s a gróf előtt utoljára leróhattak kegyeletüket a Keleti pályaudvar várócsarnokában is. Jelkép volt, hogy Genf és Budapest között három koszorú volt a koporsón: az egyik Zitáé és Ottóé, a másik az özvegyé, a harmadik Apponyi gyermekeié. A temetésre 52 nemzet küldte el a megemlékezés, a búcsú virágait. A gyászszertartás a Mátyás templomban fejeződött be, a koronázó templom kriptájában helyezték örök nyugalomra. A gyász napján Miskolc középületein és csaknem valamennyi főutcái házon fekete lobogók lengtek. Szóltak a harangok, s minden templomban gyászszertartást végeztek. Este egyetlen vendéglőben és kávéházban sem volt zene, Miskolc közönsége gyászolt. Miskolcon 1933. február 28-án díszközgyűlést tartottak. A polgármester megemlékezett a város díszpolgáráról, s ezt 33. kgy./1933. szám alatt a város jegyzőkönyvében megörökíteni rendelték. Arról is döntöttek, hogy egészalakos képét a városháza számára megfestetik. Nevét 19481949-ig utcanév is megörökítette. Ez a mai Szeles utca nyomvonala.