Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

„Ispotályok" és kórházak Miskolcon

na az akkor még megyei Erzsébet Kórháznak.) A kérdést nem a közegészségügyi, hanem a honvédelmi tárca döntötte el. 1936-ban kincstári kezelésbe került a félbemaradt építkezés, illetve épületegyüttes, s itt hozták létre a dandárparancsnokság központját. Pontosan 1936 végén, 1937 elején - miután az építkezést befejezték - ez lett a VII. Honvédparancsnokság épülete. „Az egész telektömbnek, a rajta ezidő szerint álló építménnyel együtt, az összvételára 100.000 pengő, - szólt a megállapodás -, amelyből a katonai kincstár a sajátjából visel 80.000 pengőt, a hiányzó 20.000 pengőt Miskolc thj. város közönsége bocsátja rendelkezésre olyként, hogy ezáltal a város közönségének e célra semmit előreteremtenie nem kell." (Ez az 1925-ben, 1927-ben felvett amerikai Speyer dollárkölcsön visszafizetése kapcsán „kreált" különös tranzakció volt.) A háború évei alatt végig itt volt a hadtestparancsnokság. Az épületet ennek az igénynek megfelelően alakították és használták. A háborút követően azonban az épület más funkciót kapott. Ez összekapcsolódik azzal, hogy a Zsolcai kapuban a Rudolf laktanya és környéke az 1944. június 2-i légitámadás és bombázás során súlyos károkat szenvedett. így megsemmisült a honvédkórház is, amely a laktanya szomszédságában volt. A háborút követően - miután a magyar honvédelem szervezeti rendje megváltozott, a fi JHP J""! m Ii Is ! -J. I I

1 A „tüdőkórház", 1960 körül