Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)
„Ispotályok" és kórházak Miskolcon
az iskolába, ezért a tanítást az érseki leánynevelő intézetben tudták megkezdeni 1945. január 2-án. A szovjet kórház 1945 októberében vonult ki és adta vissza az épületet az iskolának. A Berzeviczy Gergely Szakközépiskola centenáriumi emlékkönyvében hasonlóan azt olvashatjuk, hogy az 1944-1945-ös tanévben orosz hadikórház volt az iskola épülete. Ugyancsak kórházként működött az „Erzsébet" izraelita elemi iskola és tanítóképző két épülettömbje a mai Kálvin János utcában. A Pénzügyigazgatóság épülete nem tudjuk milyen részben lett kórház. Dokumentumok nem utalnak rá, a visszaemlékezések viszont egyértelműek. Csak azok a kérvények maradtak meg, amelyben különös városi érdekekre, az iratok pontosságára tekintettel kérik, hogy a „kórházi szolgáltatások" és a „haladéktalan kiköltözés" alól mentesítsék a Pénügyigazgatóság épületét. Az egykori Tóth Pál Leánynevelő Intézet is felvet különös kérdéseket. Miskolcon 1942-1944 között két magyar honvédkórház, vagy hadirokkant kórház működött. Az első a Tóth Pál intézetben kezdte meg működését, neve hadikórEnnek a háborúnak nem lesznek hadirokkant magyar koldusai Életmentő munka a mi T. & Miskolc, január M Az i>!*«>' világháború követke/.. Menyei megtanították a kormányzatot, a társadalmat és oííyéh illetékes téíiyczüt arra, hogy a legf(iM>, a legelső kiilelesseg gondos kotloi azokról, ;<kik iesti épségüket áldozzák fel hazájukért. JMeíJ tanultuk, hogy a lui ború rokkantjairól gondoskodni kel', lehetővé) kell tenni szamukra. hogy — amenity il.en rokkantságuk nem ;,(lja uK'X a kdioí őségét arra, hogy réti! polgári foglalimzá.sulehoz visszatérjenek — olyan más kenyérkereseti hdietoségot kuli számukra teremteni, mely a tí-y.'i; illetve rsuládjukiiak. s Uo1c i hadikórházakban fáj (la lom, a szenvedés, a/, ápolás iloîkii.sîuiTcl.esp'ÔH'o visszavezesse a tisztessúges, hazafias, önfeláldozásra, mindig kész útra. Nemcsak a testi Fájdalmak enyhítése, dc " megbillent lelki egyeusúly helyreállítása is az avatott orvosi és ápoló munka Iii válása. Ktvnek a' nagy líö^'losséírnefc a teljesítéséIMMI találkozik az orvos és a vörüskeresztos testvér áldott emberi munkája. A Y»hïi.-»ke ruszfos hadikórház'rlőrj-'n mókában találkozunk a lm re terot már megjárt Kemii.soy. Atrial orn aggyal. Kpjxm a kórházleíatcki I járja, bes.y.ólget a -csi-lic>öl(m.kek Talál is köztük isTimrő-ii|;i*î. A /• «".í\ilc s t • î »»*> it 1 ! In»rí Vt"*!'l Mellettük a vöröskeresrfes nővér segedkexik olyan buzgón, annyi szeretetfel, hogy mindegyik mögen leni cl né a <lie.se retet a nn$ry nyilvánosság elolt. El kell azonban ismerni, hotry a sebesült honvéd türelmes, „jó beteg 1 nki 1 lénián tári, hogy tisztogassák a >t;bei!. söt a legtöbbje humorosan fogja fel » helyzetét. A derék Doha 1^1 fo-ketcardói (ungInegyei) honvédnek a jobb lábát iérden felül levágták, Aknaszi* Iánk... aknaszilánk... ezt halljuk j lefftöbb míbesülttől. Doha Pált is aknas/filánk fosztotta meg a léi lábától, .ló hangulatban, bizakodóan mondja cl sebesülése tör-lenetek Már gondoskodtak is arról, hogy Doha Pál megfelelő' foglalkozáshoz; jusson. Nem lesz elhagyatva, — ez adja visszaönbizalma t. * KrdC'k'.-s a Fogony'i Bertalan 1i•szapalkonyni tsz. fcfcakaszvezeíő sebe. s ii Ii* síi. ' Ii« is aknavetőtől. A búi válla alatt az aknaszilániv á'szaki tolta a/, izmokat és idege[ ket, melyek valósággal szabadon ¥ elsőmagyarországi Reggeli Hírlap, 1943. január 14.
