Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

„Ispotályok" és kórházak Miskolcon

A járványkórház beépítettsége, 1934 volt a fertőtlenítő intézet. A kölcsönnek az épít­kezésre felhasználható része, keretösszege már 1930-ra elfogyott, de olyan igényeket kellett ki­elégíteni, amelyek a további építkezést kikény­szerítették. 1934-ben minisztériumi vizsgálat során ve­tődött fel, hogy a főleg megyei érdekeket kielégí­tő Erzsébet Kórház, és a városi elvárásoknak is megfelelni köteles Szent István Kórház közötti ellentétek részben feloldhatók lennének, ha „a város az új járványkórház egyik pavilonját tüdő­beteg kórház céljára az Erzsébet Kórháznak át­engedné", s ezzel megoldást nyerne a miskolci tüdőbeteg kórház régi keletű terve. így született meg egy 20 ágyas, tüdőbeteg kórházi osztály felállításának gondolata. Ez volt az első lépés ab­ban az irányban, hogy Miskolcon - a járvány­kórházhoz hasonlóan - létrejöjjön egy önálló tü­dőkórház. Ez a mai Szent Ferenc Kórház helyén a Csabai kapuban, az egyébként Felsőmagyaror­szági Zsidó Kórháznak épült, majd eladott, ké­sőbb hadtest parancsnokságként is funkcionáló épületben működött. 1938-ban a munkálatokat már 330.000 pen­gővel támogatta a Országos Betegápolási Alap, 50.000 pengővel a korábbi járványkórház építési alap, külön 109.680 pengő hitellel a Pesti Hazai Első Takarékpénztári Egyesület. A 255.200-ra tervezett bekerülési költség 1.046.347 koronába került úgy, hogy a pengő-korona váltáskor a tervezett alap 744.090 korona lett. A költségtúl­lépés így is számottevő, 302.257 korona volt, amelyet más, meg nem valósult építkezés terhé­re finanszíroztak. (A költségtúllépéseket a városi számadások, elszámolások megmagyarázták, vagy indokolták - pl. új macadam út építése, járdák, víz- és szennyvízcsatorna-rendszer kiépí­tése, az ingatlan-kisajátítás megváltozott összege -, s úgy vélték, az 1940. évi városi költségvetés

Next

/
Oldalképek
Tartalom