Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

„Ispotályok" és kórházak Miskolcon

fogadni, s az éves betegforgalom meghaladta a 10.000 főt. Személyzete az 1900. évihez képest több, mint hétszeresére nőtt. Jäger Gyula igazgató főorvos egyik jelentésében írja, hogy „az Erzsébet közkórház az országnak második legnagyobb megyei kórháza, 700 ágyra van berendezve, 10.809-re megy fel az évi betegforgalom, 200.000-re az ápolási napok száma, és 180 főből álló egészségügyi személyzettel dolgozik." Ebben az évben megszüntették az ápolónői iskolát, s az épületbe helyezték a szemészeti és pótsebészeti osztályt. A belső átrendeződésnek az volt az oka, hogy a kórház három legforgalmasabb osztályának (így a sebészetnek, a belgyógyászatnak és a bőrbujakór osztálynak) már nem volt megfelelő helye. A bel- és bőrgyógyászat a szemészet átcsoportosításával jutott 30-30 ágyhoz. Új épületében működött a röntgen intézet, amely mellett a belgyógyászatnak is volt külön Borsodvármegyei Közkórház Laboratóriuma röntgen laboratóriuma. Működött a bakteorológiai laboratórium is, amely Felsőmagyarországon évi 20.000 vizsgálatot, elemzést végzett el. 1934-ben a kórháznak 12.000 fős betegforgalma volt, két sebészeti osztályán 3.200 műtétet végeztek, naponta 800 emberre főzött a konyha, a házi gyógyszertár pedig havonta 4.500 tételnyi gyógyszert szolgálhatott ki. A kiadások fedezésére napi 4 pengő 30 fillér volt az ápolási költség, de a betegek 65%-a szegénységi bizonyítvány alapján kérte felvételét, így nem kellett fizetnie. A betegeknek csupán 10%-a volt magánfizető, 25%-uk után fizetett csak valamelyik társadalombiztosító vagy társpénztár (OTI, MÁV, Posta, Bányapénztár). Ezért, hogy gazdálkodni lehessen, két út kínálkozott a kórház előtt. Egyik, hogy „ágyszámait az állami illetménynek megfelelően csökkentette; a másik pedig az ellátás nívójának süllyesztése. Mind a kettőt antiszociális intézkedésnek tartom." - rögzítette az igazgató főorvos 1934. július 8-án. 1937- ben 800 ágyon már 15.000 beteget gondoztak, az igény legkevesebb 1.200 ágy lett volna. A sebészet, a szülészet volt a legrosszabb helyzetben, s még nem volt fogászati osztály (a szájsebészet az általános sebészeti osztályba tartozott.) S ami az intézmény megközelíthetőségét ületi: járda helyett döngölt út vezetett a Népkerttől a kórházig. 1938- 1939-ben a szülészeti osztályra emeletet építettek. A konyhát akkor állították át gázfűtésre, s ez volt az az év, amikor a városi területen, több épületből álló Járványkórházat az Erzsébet Kórházhoz csatolták. 1940-re kialakult az a kép, amelyről dr. Jäger Gyula a következőképpen számolt be: a kórház területén 9 gyógyosztály, röntgenintézet és bakteriológiai laboratórium található. Az in-