Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

„Ispotályok" és kórházak Miskolcon

Az új intézmény egy országos akció része­ként jött létre. Az „Állami Gyermekmentés Or­szágos Szervezeté"-nek ez volt a kilencedik ma­gyar városi intézménye. Vidéken több telephely­lyel rendelkezett, ahová az elhagyott gyerekeket kihelyezték, a nevelőszülői rendszer tehát már ekkor működött. Az intézet gyerekei 15 vagy 18 éves korukig kapcsolódtak a menhelyhez, illető­leg addig, amíg a polgári életben megfelelő munkához nem jutottak. Az intézményt úgy alakították ki, hogy földszintjének első felében az igazgató, az ad­minisztráció, a nyilvántartás, az orvosi rendelő kapott helyet, míg a földszint másik szárnyán orvosi és betegszobák voltak. Az első és második emelet szobái korosztályoknak megfelelően vol­tak kialakítva. Az intézményt falbaépített szek­rényekkel a korszak legmodernebb légfűtésével és vüágításával látták el. Az elképzelés az volt, hogy a Meggyesalja utcáig nyúló telket folyama­tosan beépítik. Erre az oldalra került volna a Stefánia Szövetség, a Borsodmegyei Nőegylet, vala­mint még néhány olyan egyesület helysége és képviselete, amelyek munkatársai tevékenyen részt vettek a gyermekvédelem munkájában. A menhely hatékonyságával, munkájával kapcsolatban megdöbbentő adatok láttak napvi­lágot a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap ha­sábjain 1936-ban: „A miskolci állami gyermek­menhely négy vármegyét s ezenfelül 16 telepet foglal magába. Az árvaszék által elhagyottá nyilvánított gyerekeket karolja fel" csecsemőkor­tól 15 éves korig, vagy a gyermek tanulmányai­tól függően még tovább. „Jelenleg mintegy 3000­3200 gyermek tartozik a menhely keretébe, ebből 44 csecsemő, 12 gyermek és 22 anya van mo­mentán a székhelyen elhelyezve." Az intézmény a háborút túlélte, bár külön­féle szervezeteket is elszállásoltak az épületben. 1945-1948 között a működéséről alig-alig vannak adatok. Az 1950-es évek első felében a menhely itt megszűnt, az épületeket gyermekkórházzá alakították át. Később a városi tanács, majd fél évtizede a városi önkormányzat hivatali egysé­gei kaptak itt helyet. Az egykori gyermekmenhely mai (vagy talán jogutód) megfelelője a Gyermekváros az Egyetemi u. 1. szám alatti épületegyüttesben. IRODALOM Dobrossy István: Kereskedő csoportok, családok és dinaszti­ák Miskolc társadalmában a 18. század elejétől a 19. század elejéig. Herman Ottó Múzeum Közi. 27. 1991.152-163. Dobrossy István-Kárpáti László: Mindszent egyházi műem­lék együttese. Dobrossy I. (Szerk.) A miskolci Avas. Miskolc, 1993. 399-422. Gyulai Éva: Nemesek és városi kommunitás Miskolcon a 16. században. (Miskolc város monográfiája, I. k. kézirat) Leveles Erzsébet: A 800 éves Miskolc 1000-1878-ig (In.: Halmay-Leszih szerk.) Miskolc, 1929. 11-126. Nemes József: Sz. Péter és Pál apostolokról nevezett tapolcai apátság története. Magyar Sion I., 1864. 593-603. Az elhagyott gyerekek barátságos, tiszta otthonában Séta a miskolci gyermekmenhelyen (iyermckmenhely ez. a *zo va­lami önkéatclen goiulninttársit.is folytán mimlig Dictant szegény kis Twist Ollvérjával egyszerre jut n* eszünkbe. Do csak n<l<lig, mis egy szép nyári délelőttöt fülhaoi­nálva, látogatást nein tettünk az állatni gyermekmenhely Urak ut­cai epületében. belépünk n kapun. Szrpen gon­(Ir-zctt ut-.k. park. szökőkút. Az épületből s„,nto ktvKilröl sugárzik a rend è% fiszlaság. Előszűr az iro (.'á!>:i itifjryüiik. s mojrkcriink 037 kalauzoljon végig at i.-.jj Paîfalvy Fcrenn megkezdjük a kiirsé­tisztvisriôl in fezeiben; kh-H-rcí-öbon Iánkat. A ioMszinte'i •zúg talán egyik rimtj-eiv .s kvari l-oratürium. a lein va szoba, a legpomr U.vreb^, legee'..-.­wabb . la­•rőb. .1, lent. -J. 1 ' •K llihltcg) n., V l:i!o;il L- ,i mni.'i,!,, kvn'tiin cl.tiäl 41 csrcscmö, 15 u.'l-rnick r ruti/M van titomciitiht <i taiskolr *-àkkrt]/rn elhdi/rzvc. Ami az embert legjobban megra g.nlja, nz aprólckossiifjirj HU'HO r,n, V» tisztaság mindrulclc. Sehol eg: l-T.îKïem, iiiiiiilen :i helyóa. Az épii let világért termeivel, fehér tepilö! vei. virágcsokraival eg; elsőrangú :e*i!-rek ezelt. kitűnően s/anató érzik shely tökéletes bcrem!"zesr m a megértő, »ejriten: nk" ••r.re fe.ngi A Reggeli Hírlap tudósítása, 1936

Next

/
Oldalképek
Tartalom