Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

„Ispotályok" és kórházak Miskolcon

alatt megáldott alapkövet 1761. július 9-én tették le. Az új ispotályt a diósgyőri koronauradalom mint kegyúr - támogatta, s felújításának, működésének költségeit folyamatosan biztosította. A 18. század végén már létezett egy külön alapítvány is, amelyre kisebb-nagyobb adományok érkeztek. Az ispotály egykori épülete jelenleg is megvan, a mindszenti egyházi épületegyüttes részeként működik. A mindszenti ispotályra - a többiekhez hasonlóan - hatással volt az 1855-ben megfogalmazott és kiadott rendelet, amely létrehozta, életre ^ , 7/ 7 -y Vf YcA^&t&S so~ py^Vi^^o fia, v<*~ál •=> \ / / o / , i hívta a nyilvános közkórházakat (megkülönböztetve más funkcióktól és az ápolás-gyógyítás privát szintereitől). 1856-tól, az első miskolci közkórház megteremtésétől a korábbi ispotályok más minőségű megítélés alá kerültek. Idejét tekintve következő alapítású volt a zsidó hitközség intézménye, amely az 1768-ban alapított Szentegylet segítségével ingyenes orvosi kezelésben, segélyezésben és ápolásban részesítette erre szoruló hittársait. Ez természetes velejárója volt a zsidók bárhol történő megtelepedésének. Ahol nagyobb számban megjelentek, ináé o C- I ' ? ( &cn>; L/ ? 'n h es/P V 7 /V3 n , ' 7 ^ ^ *• ' ?/ 01 jfÇfi /u£>^ Jfy*/ ^oyrr Görög kereskedő végrendelete (részlet), amelyben az ispotályra hagyományoz jelentős összeget, 1796