Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

A magyar honfoglalás 1000. és 1100. évfordulójának megünneplése Miskolcon

zonyítható vagy értékelhető. A felhívás a Pesti Naplóban jelent meg 1896 januárjában. A szerző azt kérte, hogy „kereszteljék a szülők a millenniumi évben születendő fiúkat a honalapító Árvád nevére, a leányokat pedig második honalapítónk, /. Ferenc József szeretett királyunk felséges hitvesének s a nemzet őrangyalának nevére, Erzsébetre." Ettől elüt annak az írásnak a hangvétele és szándéka is, amely a Közművelődési Egyesület figyelmébe ajánlja a névmagyarosítás kezdeményezését és irányítását Miskolcon. „300400 olyan nevet találunk Miskolcon, melyek nem magyarok. ... A legtöbb idegen nevű egyén, igaz, hogy nem tősgyökeres miskolczi, hanem a mint más magyar városokban mondják: jövevény. . . . Sok minden kifogást hallunk a névmagyarosítás ellen. A legközönségesebb az, hogy valaki idegen névvel is lehet jó magyar. Hát ez igaz. A Miskolczon lakó idegen név viselője olyan magyar, hogy más nyelven nem is tud, s ha akarna sem tudna más lenni mint magyar." (Sz.) Ez a Miskolcon is leírt, de nem itt kitalált gondolatsor elindított egy névmagyarosítási hullámot a városban is és a megye különféle településein. Ekkor még természetesen nem ez volt a meghatározó, hanem a múlt megismerésének és megörökítésének erőteljes szándéka, a városépítés, az eltelt ezer év írásban és alkotásban való megörökítése, a jószándékú jelzés, figyelemfelhívás az utódok, az egymást követő generációk számára. Aligha gondolták: száz év elteltével az utódok rendszerezik, számbaveszik, s főleg megőrzik mindezt, amit ők csináltak. A miskolci rendezvények más „fénynyomdá"-nak is munkát adtak, 1896