Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

A magyar honfoglalás 1000. és 1100. évfordulójának megünneplése Miskolcon

Amikor a Városház téren még piac volt, 1909 k. követhető rekonstrukciós lehetőséget kínálnak a ház egykori fényének visszaállításához. A Városház tértől a város egykori majorja (mai Tűzoltóság épületei) felé haladva a Szatmáry Király Pál-féle szabad telekről döntött úgy a közgyűlés, hogy azon kéne felépíteni a törvényszéki palotát. 1896 márciusában látható volt, hogy „millenáris alkotás ugyan már nem lesz az igazságügy jövendő hajléka, mert ősznél előbb nem kezdik meg az építkezést, de ha történeti jelentőségéből veszít is - ezt készséggel elviseljük, ha mint monumentális épület nyer." Az épület pedig valóban monumentálisra sikeredett, s bár nem társult a millenniumi építmények körébe, valóban nyert. Tervezője Kiss István műegyetemi tanár volt, s kivitelezése is budapesti céghez, a Lehne és Strenge vállakózáshoz kötődik. Az építkezésen naponta 300-400 munkás dolgozott, s így rendkívüli gyorsasággal készült el. Csakis a késői döntéseken múlt, hogy 1896 helyett 1899-re épült fel. Miskolcon a városkép alakításában - ha ez nem is köthető csak az ezredéves évfordulóhoz az 1890-es évektől a nagyváros kialakításának tudatos jelei, lépései, döntései érzékelhetők. 1894- re készült el a város rendezésének első, átfogó terve. Az új református főgimnázium helykijelölése ebben már szerepel. (Felépítését 1896ra tervezték, de csak 1899-re, tehát a rendezési tervben való megjelenése után fél évtizeddel készült el.) A tervet Miskolc város tanácsa 1919/ 1895. számú határozatával „Emlékirat" formájában megjelentetni rendelte. A terv pontosan foglalkozik a meglévő, szabályos utcavonalak további megtartásával, a rendezetlen utcacsoportok átalakításával (kisajátításokkal és bontásokkal), valamint szabályozza a városon átvonuló vízfolyásokat. A terv külön fejezete foglalkozik a kivitel, megvalósítás sorrendjével, a kisajátítás irányelveivel. Már ekkor felvetődik a temetők rendezésének kérdése, s a terv utolsó fejezete mai szóhasználat szerint - megfogalmazza a hosszabbtávú városfejlesztési koncepciót. A terv mellékletében megjelennek a költségkihatások, s 1895- ös évszámmal, Adler Károly aláírásával ellátva a rendezési terv térképe. A tervet ekkor nem, de változtatások után 1898-ban elfogadták, s a tervek mellett egy új térképi melléklet lesz az, amelynek megvalósítása a 20. század városrendezőire várt. Mindenesetre az 1894-es terv ismeretében a közvélemény és a helyi sajtó megfogalmazta: a terv megvalósításával új Miskolc születik. „Nem a jelen, de a jövő nemzedék feladata Miskolczot kiépíteni oda, hogy kedvező természeti fekvésénél, forgalmi összeköttetéseinél fogva is, méltó osztályosa legyen a vidék na-