Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

A magyar honfoglalás 1000. és 1100. évfordulójának megünneplése Miskolcon

vük: és ez elég volna, mert ez a fődolog." (Sz.) A tanári karok azt javasolták, hogy május 1-én nyíljon egy kiállítás, s még a fővárosi millenniumi ünnepségre sor nem kerül, az iskolás fiúk nemzeti színű kokárdát, a leányok viszont nemzeti színű szalagot viseljenek. Úgy gondolták, a hazafiságot erősítené, ha mindenki erre az alkalomra iskolazászlót, ún. „millenniumi zászló"-t készíttetne. Miskolcon híre járt annak, hogy „millenniumi színdarab" is készül, s ebben megelevenednek hazánk történelmének legfőbb fordulópontjai. „Ha készen lesz ez a millenniumi színdarab, akkor elvezetjük a gyermekeket iskolánként a színházba. Hadd éljék és érezzék át ők is egy ezredév szenvedéseit és dicsőségeit." vélték a városi közgyűlésen is elhangzott hozzászólásaikban a pedagógusok. A városi „ötlet-börze" márciusban azzal bővült, hogy május 10-14. között legyenek Miskolcon a megemlékezések. Díszközgyűlés a városházán, közebéd a Korona szállodában, majd népünnepély a népkertben és az Erzsébet kertben. Ezt követően a református főgimnázium alapkő letételi ünnepségére kerülhetne sor. (Ez utóbbi azért volt fontos, mert az iskola építési alapjára a város és a megye is nagy összegeket szavazott meg az egyház telke, anyagi hozzájárulása, valamint a vallási- és közoktatási minisztérium támogatása mellett.) Az esti díszelőadás bevételéből a „millennáris alap"-ot kívánták megteremteni. Ennek kamataiból a millennium évfordulóján egy szegénysorsú gyereket támogattak, felruháztak volna. (BmL.) 1896. április végére összeállt a program. A polgármester olyan értekezletet tartott a városháza nagytermében, amelyen 400-an vettek részt. Megválasztottak egy szervező bizottságot, s ennek különféle albizottságait. Az elnök a közismert Forster Rezső nyomdász lett, a tagok között Ádler Károly építész, Gálffy Ignác kereskedelmi iskolai igazgató, Ruttkay Menyhért újságíró és mások szerepeltek. Jelvényük nemzeti színű vállszalag lett. Kultúrtörténeti érdekesség ma már a nagyszámú albizottság is. A következők voltak: felvonulást rendező, térrendezőségi, világítási, műsort rendező, játékrendező, ökörsütési, borjáték rendező és sorsjáték rendező bizottságok. Minden bizottságnak külön jelvénye volt, különféle színekből, különféle formákban. A nap programját 12 pontban fogadták el, s valószínű, a számnak is volt jelentősége. — A népünnepély fényét nagyban fogják emelni azok a diszes rendezőjelvények, melyeket a bizottságok tagjai a végrehajtó bizottság helyiségében (városházán) bármikor átvehetnek. A jelvények következők : 1. csoport „Menetrendezők

11 nemzetiszínű szalag bronzé-kokárdával. 2. csoport „Térrendezők" fehér karszalag kék fölirattal. 3. » Világitásrendezök

íl piros karszalag arany fölirattal. 4. csoport »Musorr endezök' kék-piros karszalag arany fölirattal. 5. csoport „Játékrendezők* rózsaszínű és világoskék csokor bronzé-lóherével. 6. csoport „Ökörsütési bizottság" tüzvörös válszalag arany rojttal. 7. csoport „Sorsjátekbizottság* kokárda a város színeivel nikkel-czimerrel. 8. csoport „Borbizottság

u zöld szalag-csokor aluminiumkokárdával. 9. csoport. „Végrehajtó bizottság

u nemzetiszínű rosetta bronze-czimerrel. 10. csoport ^Élelmezési bizottság

11 fehér válszalag ezüst rojttal. „MenetförendezŐ*. Nemzetiszínű vállmellszalag arány fölirattal. Szabadság, 1896. május 9. Tehát a program: 1. Vasárnap 1/2 2-kor a testületek, társulatok, egyletek gyülekezése saját zászlóik és jelvényeik alatt a város majorjában. (Ez a Dózsa Gy. utcán a mai Tűzoltóság helyén azonosítható.) 2. Kivonulás a Széchenyi utcán végig a Haliczkára. (Egykori katonai gyakorlótér