Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

A magyar honfoglalás 1000. és 1100. évfordulójának megünneplése Miskolcon

Az ezeréves évforduló megünneplése és emlékei Miskolcon Miskolc város képviselő közgyűlésének, illetve a város tanácsának jegyzőkönyveiből, valamint Borsod vármegye Törvényhatósági Bizottságának irataiból pontosan követhetők az év eseményei. Ezekről politikai alapállásának megfelelően tudósított a kormánypárt (Szabadelvű Párt) és az ellenzék (Negyvennyolcas Függetlenségi Párt) sajtója. A rendelkezésre álló levéltári és sajtóanyag felhasználásával a továbbiakban a miskolci rendezvények előkészítéséről, a város és a megye országos képviseletéről, a millenniumi kiállításon Miskolc szerepéről kívánok felvillantani figyelmet érdemlő történéseket. Ezt követően még két fejezet kívánkozik 1896 miskolci eseményeihez. Az egyik bemutatja azokat az építészeti alkotásokat, amelyek erre az alkalomra készültek, a másik pedig azokat a személyekhez kötődő eseményeket, amelyeket Miskolc kívánt és akart az 1896-ik év tiszteletére. A MILLENNIUM ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS RENDEZVÉNYEI MISKOLCON 1896. MÁJUS 9-10-ÉN A 19. század utolsó évtizedében, 1890-1900 között Miskolc lakossága 30.408 főről 43.096 főre növekedett. A város polgármestere Soltész Nagy Kálmán volt, aki az 1878-as árvíztől állt a városi képviselőtestület élén. Legfontosabb feladatának tekintette Miskolcot rendezett tanácsú városból, önálló törvényhatósági joggal felruházott várossá tenni. Ennek voltak a település történetéből következő gátjai, de a politikai kapcsolódásokból következő realitásai is. Mindkettő megkívánta viszont egy modern városkép kialakítását, egy új nagyváros megteremtését. Ezért készült pl. a városrendezés új terve, a laktanya-építési koncepció pedig már elfogadott volt. Miskolc éppúgy helyet kívánt adni a közös hadseregbeli egységeknek, mint a magyar királyi honvédségnek. Az árvíz utáni új Miskolc látszott megszületni, számos új középülettel, térrel és szoborral. Miskolc polgárságának hétköznapjairól, társadalmi, politikai és művelődési eseményeiről színesen tájékoztatott a helyi sajtó. Egyik oldalon az 1867-ben indult Deák-párti, majd szabadelvű kormánylap, a Borsod-Miskolci Értesítő állt. (1903. december végéig jelent meg.) Hasonló politikai alapokra épült a Borsodmegyei Lapok, amely 18811907 között a századforduló legjelentősebb kormánylapja volt. (Ez a lap a szintén szabadelvű, majd később a függetlenséget felvállaló Miskolczi Napló elődje.) A másik oldalon a kiegyezéssel egyet nem értő, ellenzéki lapok álltak. 1892-1903 között heti két alkalommal jelent meg a Szabadság című újság, s bár 1896-ban is érzékelhetően kritikus, kemény hangvételű lap, vitathatatlanul nagy egyéniségek adták meg és alakították arculatát. (Ruttkay Menyhért felelős szerkesztőről Miskolcon még szobrot is kívántak állítani, de ezen az oldalon állt Herman Ottó, vagy Mocsáry Lajos, és a növénynemesítő tanár Budai József is,