Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

Miskolc város díszpolgárai (1886-1996)

Szalay Lajos, 1993 tem, hogy bárhová megyek annyira saját magamat cipelem magammal, hogy semmi külső hatás nem befolyásol. . . soha sehol semmüyen körülmények között nem változtam, mert a saját magam köré kiépített csigaházból engem sem a nehézség, sem az öröm, sem a szerencse, sem a szerencsétlenség nem tud kicsalni soha." 1934-ben Szalay Lajos elnyerte a Székely Bertalan-díjat, a főiskola legnagyobb elismerését, s ezt egy újabb párizsi út, majd az első publikációk követték. Szabó Lőrinc 12 verséhez készített nagyméretű albumot 12 rajzzal. 1941-ben pedig a Bolyai Akadémia jelentette meg hatvan rajzát. Önmagában véve is nagy szakmai elismerést jelentett, hogy Kassák Lajos vállalta a kötet előszavának megírását. A háborús éveket sikerült úgy „túlélnie" Szalay Lajosnak, hogy bár részt vett a második bécsi döntést (1940. augusztus 30.) követő északerdélyi bevonulásban, nem volt frontkatona, nem került ki a frontra. A háború után is elismert művész maradt, „tekintélye, rangja szerint az elithez számították". 1945-ben „Szalay rajzai" címen az Új Idők Kiadó jelentetett meg munkái