Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996)

Miskolc város díszpolgárai (1886-1996)

járt nevezték ki osztályvezető főorvosnak. „Koreában szerzett tapasztalataimat különösen a chraniofacialis sebészetben hasznosítottam. Itt nyílt alkalmam együtt dolgozni Berényi Béla szájsebész professzorral és Illyés Lajossal a János Kórház szájsebész adjunktusával. Mindezek eredményeként osztályunk kezdte vonzani az acut chraniofacialis sérülteket, valamint a fül-orr-gégészeti traumatológiai eseteket. így ezek ellátása az osztály profiljává vált." Ezzel közel egy időben alakult ki az osztály plasztikai profilja. A Központi Honvéd Kórház plasztikai sebészeti osztályával rendszeressé vált szakmai kapcsolat azt eredményezte, hogy a Vasgyári Kórház ellátta Borsod-Abaúj-Zemplén megye egész területét, valamennyi települését. Az osztályon az operációs mikroszkópok használatának bevezetésével kiszélesedett a műtéti lehetőségek tára, hallásjavító műtétek váltak lehetővé. A plasztikai sebészet tanulmányozására Prágában, a Károly Egyetemen nyílt lehetősége. Egy második prágai út az arckoponya sérülések ellátásában, valamint az égett sérülések rekonstrukciójában, tehát a mélyebb plasztikai sebészet elsajátításában játszott szerepet. A Károly Egyetem ekkor nemcsak a környező szocialista országok közül volt a legjelesebb, hanem Plasztikai Sebészeti Intézete Európa-szerte elismert és híres volt. 1971-ben Ausztráliában került sor a Nemzetközi Plasztikai Kongresszusra. Ditrói Sándor mintegy félszáz esetet mutatott be, illetve ezek tapasztalatait tárta fel Melbourneben. A „Royal Melbourne Hospital"-ban tartott kongresszusnak, számára az adott különös jelentőséget, hogy a hathetes kinttartózkodás alatt itt ismerkedett meg a hajátültetés technikájával. Műszereket kapott és főleg szemléletet hozott, s ez a magyarországi plasztikai sebészeti ellátásban további előrelépést jelentett. Ditrói Sándor 1972-ben a Vasgyári Kórház igazgató-főorvosa lett, s ezt a feladatkört több, mint másfél évtizeden keresztül töltötte be, 1989. végi nyugállományba vonulásáig. A „nagy változások" másfél évtizedéből kiemelkedik a kórház épületállományának, épületegyüttesének megváltozása, gyarapodása. A korábbi négy épülettömb (gazdasági hivatal - medicor - labor; ideggyógyászat; szülészet-nőgyógyászat és röntgen, belgyógyászat, fül-orr-gége osztály) mellett 1976-ban létesült az új gyógyszertár épülete, 1976-1980 között a műszaki osztály - karbantartó műhely épülete, 1983-ban a prosecrura, 1984ben a főporta és a sebészet épületei, 1985-ben megépült a központi raktár, 1986-ban a gazdasági hivatal és 1987-ben a központi laboratórium. A kórház területén jelenleg 22 objektum áll és működik. A kórház fejlesztése, átalakítása során 1975-ben kezdődött egy új korszak. Kialakították a röntgenközpontot, amelyet az akkori Lenin Kohászati Művek támogatott, s a mérnök-orvos együttműködés eredményeként a MEDICOR szakemberei szereltek be. Az új berendezés segítségével ekkor már térhatású felvételek voltak készíthetők. Ditrói Sándor visszaemlékezése szerint a MEDICOR röntgen intézet és a fül-orrgége osztály orvosai közösen fejlesztették ki azt a gépet, amely térhatású képek készítésével gyorsan lejátszódó folyamatoknál is hathatóssá tette a metrikus kiértékelést. A MEDICOR betelepült a kórházba, s az orvosokkal való együttműködés eredményeként alakult ki, született meg a sztereo angiográfiás egység, vagyis a térhatású röntgengép, amely 1988-tól működött 1995-ig.