Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

A város szíve, a Zsolcai kapui ipartelep

számozás szerint az 5. telken) megnyílt az „üveg és porcellánfestőde". Nemcsak „kiegészítő tárgyak" készítését vállalták, hanem a „legegyszerűbbtől kezdve a legszebb művészi kivitelű monogrammok", betűk, arc- és fényképek festését is. Koós Miksa 1883-ban megvásárolta a szomszédos „miskolczi mázsatiszti és sóhordházi lak"-ot, s szerződésben kötelezte magát, hogy ezeket az épületeket kőedénygyárrá alakítja át. A miskolci Mérnöki Hivatal anyagában fellelhetők azok a dokumentumok, amelyek a telek tervezett beépítését, másrészt az építendő új gyár alaprajzát és homlokzati megjelenését mutatják. A műszaki rajzok szerint a Zsolcai kapuból nyílt a nagyméretű telek bejárata. A telek Búza tér felé eső részét foglalta el a „festődé", amelyet a korábbi évtizedekben műhelynek és kereskedő üzletnek egyaránt használtak. A telek másik oldalán helyezkedett el, s homlokzatával az utcára nézett a téglány alaprajzú raktárépület. A telek végét, annak teljes szélességében pedig a tervezett „gyár" zárta le. A „porcellán-majolika és tömörkőedénygyár Miskolcz" elnevezésű cég 1885 tavaszán kezdte megműködését. 1890-ben egy Miskolcról megjelent német és francia nyelvű ismertetőben ,FinoiTl,;fehér sima. iés préselt vendéglői,. é.i asztali edények úgymint cseszek, tányérok, tálneműek sat. s$<*fe •••• • : •'•< , 1 ''• '

c ' • \& V j: '''í Sízzen minták árulásának beszüntetése folytán teljesein leszálitott (fel) árakon kaphatók [ Koos Miksa • • ^ • . ; 'u veg és p orcz ell á n gyári raktárában "Miskolczon. (Széchenyi títcza /a-:;Takarékegy)et • épületével szemben) 1ÍÍ' ***** jegyzéket és mintákat általam ismeretlen C/é^eknek AI t á n v ét mellett | szalutok. Üzletfelszámolás, 1884