Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

A város szíve, a Zsolcai kapui ipartelep

höz és Miklóshoz) kapcsolódva a miskolci/ mezőgazdasági gép- és motorgyártás csúcspontját jelentette. A gyáralapító Szilágyi Miklós Miskolcon sajátította el 1876-1885 között a kovács és géplakatos szakmát. Felszabadulása után Budán talált állást, s itt a Ganz-gyár alkalmazottja lett. Itt ismerkedett meg Mechwart Andrással, valamint Bánki Donáttal. Néhány év elteltével a miskolci segédmunkásból a Ganz turbinák egyik önálló szerelője lett. A Ganz gyárban 1886-1896 között eltöltött évtized egy „üzleti életre" szóló kapcsolatot, s Szilágyiéknak folyamatos segítséget, támogatást jelentett. Nemzetközi rangot jelentett az, hogy a miskolci üzem beindításakor megkapták a hengerrovátkoló gépek, majd a robbanómotorok próbadarabját, amelyeket núndvégig propagáltak, azok lerakatát tartották fenn Miskolcon. A közös vállalkozás alapításakor olyan mezőgazdasági gépek gyártását tűzte ki céljául, amelyet akkor még nem, vagy gyenge minőségben és kis mennyiségben készítettek. így lett első termékük egy borsajtó, amelynek forgalmazását 1896-ban kezdték el. Nagy feltűnést keltett a gép Kossuth-borsajtó elnevezése, de a gyártók ezzel is kinyilvánították politikai gondolkodásukat, s áldoztak az apa, Szilágyi János 1848-as emlékének. A hegyaljai borvidék közelsége és a jó konstrukció a keresletet mindig magas szinten tartotta. (A borsajtó nemcsak múzeumi gyűjteményekben lelhető fel, hanem a közelmúltban még használat közben is lehetett látni a hegyaljai borvidéken Tállyán.) A gépgyár 1938-ban