Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

Miskolci polgármesterek

A háború utáni átalakulás -polgármestere ár. Gálffy Imre 1944^-1949 között M I:G Ii 1 V O. 1944 évi augusztus h.'> 7-én. hétfőn Jélclöt! 12 órabi' Dr. GÁLFFY IMRE ÜNNEPÉLYES KÖZGYŰLÉST lart. nxS.Tc ja e? yhazjjc.-iafc. bat.v.a: és PO:<.Í:: ha- ^a^uKr-sb •: a 'árílörvénvhj'ÓNj^oher. va!âT.:n; a torveryha! Há{i >\îO"SîÇ~ji; li;;!ele!lei meghívom. NAPIREND: 1. Magyar Hisiebejy. 2. Közgyűlés megnyitása. ?. A m. bír. Belüív.ninisíter Ur 70.154 1*44 • IV. sjarr..: I« raiarut bemutatása Dr. Gálffy Imréneb Misbok Ihi. varo? r>oÍ£ármeslereve : v;ef." fcinevezéiércl. 4. Eskütétel f. Közgyűlés berekesztése é Ilmnusz. M^skvlc 1944. évi jüHui hó CS-an viléz BORBÉLY MACZKY EMII. Gálffy Imre - elődeihez hasonlóan - szintén kinevezett polgármestere volt Miskolcnak. Kinevezését attól a Jaross Andor belügyminisztertől kapta, akit később halálraítéltek és kivégeztek. A beiktatási közgyűlésen olvasták fel az alábbi szövegű okmányt: „Az 1942. XXII. tc. 3 paragrafusa alapján dr. Gálffy Imre m. kir. belügyminisztériumi miniszteri tanácsosi címmel és jelleggel felruházott miniszteri osztálytanácsos, budapesti lakost Miskolc thj. városhoz polgármesterré kinevezem ... 1944. július 12-én." Az egyébként Hidasnémeti, 1894-es születésű polgármester pályáját a közigazgatásban kezdte, a megyeháza tisztviselőjeként került a minisztériumba. Erről ő maga így vallott: „közel harminc esztendeje, hogy a vármegyeháza falai között megkezdhettem közigazgatási pályafutásomat. Visszatértem abba a városba, ahonnan útnak indultam." Beiktatásán a háború? hangulat ellenére már az elkövetkező évekre gondolva szakszerű programbeszédet mondott, amely visszafogott politikai hangvételével alapvetően különbözött attól a gondolkodástól és mentalitástól, amely a főispán Borbély Maczky Emil gyűlöletszító, szélsőséges beszédéből sugárzott. Gálffy úgy lett polgármester, hogy a Tatár utcai téglagyárba összegyűjtött megyei és miskolci zsidóságot már elszállították Auschwitzba, de üzemeik, boltjaik, házaik, lefoglalt ingóságaik jórészt még „szétosztásra" vártak. A front közeledését jelezték az augusztus 22-ei, 28-ai, a szeptember 13-ai és 22-ei bombatámadások. A városi * Polgármesteri beiktatás, 1944 közigazgatás az október 15-ei nyilas hatalomátvételig működött. A főispánt, Borbély Maczky Emilt éppúgy félreállították a nyilasok, mint a megye alispánját, Mikuleczky Emilt, vagy a város