Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

Miskolci különlegességek

torony tetőzete égett le, hanem megolvadtak a harangok is. (Kicserélésükről nincsen közvetlen adatunk, de a meglévő harangok öntési ideje arra utal, hogy a tűz után a harangok használaton kívül kerültek.) A templom legnagyobb harangja a „Gábor", amelynek súlya 20 mázsa. A jobb toronyban, egymagában függ. Olvasható felirata a következő: „Magyarország védasszonya, könyörögj érettünk." Középen a Patrona bronzreliefje látható. A harang 1847-ben, Bécsújhelyen készült. Öntőmestere pedig Hilzer Ignác volt. A harang túlélte az 1916. évi katonai összegyűjtést, de 1924-ben leszakadt az ütőnyelve, összetörve a torony deszkázatát is. így némult el 1936-ig a minoriták egyetlen megmaradt harangja. 1936tól függ a baloldali toronyban a rendházat alapító Kelemen Didákról elnevezett harang. Súlya 587 kg. Felirata az egyik oldalon: „Istennek minden szentje, könyörögj érettünk." A másik oldalon latinul a következő szöveg olvasható: „Anno domini MCMXXXVI. In honorem fundato O. M. C. ris huius aeclesiae conventusque B. M. P. Didaci Kelemen O. M. C. eiusdem ordinis patres et tertiarii Miskolcienses fudi curanunt me." Ugyanebben az időben és öntőműhelyben készült a Hősök harangja, amely a baloldali toronyban, a középső állványon áll. Súlya pontosan 959 kg, s középső részén a Patrona reliefje látható. Felirata: „Szabad hazánkat óh add vissza nekünk." A harang másik oldalán földre rogyott magyar katonát formáztak, akit Jézus tart kezében. E kép alatti felirat a következő: „Hős fiaink emlékére. A háborúba mentünk, az élők hálájából most mi visszatértünk hitünkért, honunkért és értetek haltunk érctorokkal, ezt hirdeti harangunk." A torony harmadik, legkisebb harangja a „Szent Antal" harang, súlya mindössze 150 kg. Közepén Szent Antal reliefje látható, felette és alatta pedig a következő felirat olvasható: „Sanete Antoni! Ora pro nobis. In hora mortis nostrae amen." Másik oldalán keresztre feszített Jézus domborműve, alatta pedig az alábbi szöveg: „In mánus tuas domine commendo spiritum meum." A templom negyedik harangja „Szent Ferenc" nevét kapta. Súlya 284 kg. Oldalára szentek képeit mintázták, a harang alsó részén pedig az alábbi felirat volt látható: „Imára buzdítlak, ember szállj magadba, a te Isteneddel soha se szállj hadba." Az 1781. október 25-én kiadott, s II. József nevéhez kötődő „Türelmi rendelet" (Edictum Tolerantiae) kimondta, hogy 100 család önálló anyaegyházat alapíthat és templomot építhet. A rendelet kikötötte, hogy a templomnak tornya, harangja, s nyilvános utcáról nyíló bejárata nem lehet. 1783-ban a miskolci evangélikusok is megkapták az imaházépítés és lelkészválasztás engedélyezését. A mai templom alapjait fél évtizeddel később, 1789-ben rakták le. 1797-re befejeződött az építkezés, s akkor a templom alaprajza még egy keresztalakot mutatott, tehát más volt, mint a jelenlegi. A tornya még hiányzott, így került sor 1797 októberének végén felszentelésére. A templom történetében volt egy második felszentelés is. Ennek oka az volt, hogy 1817 nyarán villám csapott az épületbe, amelynek szerkezete lángba borult, leégett, összerogyott. Újjáépítésére úgy került sor, hogy megtervezték a harangtornyot is. Az építkezés során kellett biztosítani azt, hogy érzékelhetően ne látszódjon a templomtest és a torony más-más építési időpontja. Az újjáépített templom felszentelésére 1820. október 18-án került sor, de tornyát csak a templom tetőzetének magasságáig tudták megépíteni. Folytatására csak 1863-ban kerülhetett sor. 1863-1865 között készült a templom két nagyobb harangja a westfáliai Bochumban. A