Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

Miskolci különlegességek

öntettek. 1685-ben a torony harangjai tűz áldozatává váltak. 1739-ben egy gömöri mesterrel a város több harangot is öntetett. Az új, nagyharang 1782-ig volt „szolgálatban", akkor megrepedt. A következő harangot Egerben öntetté a város. Novotny Gyula néhai református lelkész kutatásaiból ismerjük, hogy egy harang 1838-ban is megrepedt, s 1839-1840-ben új harangot öntettek. A 19. század végén, 20. század elején az Avasról öt harang hangja zúgott a város fölött. Az első világháború idején ebből négyet vittek el, s beöntötték ágyúnak. A háború után, 1923-ban Budapesten készült a „Miklós" nevű, 750 kg súlyú új harang. A napjainkban is hallható másik harangot 1926-ban szintén a fővárosban öntötték. Ez kisebb, súlya mindössze 250 kg, s „Johanka" névre keresztelték. A tetemvári deszka templomot az eltelt évszázadok során háromszor építették újjá. Az első 1660-ban, a második 1724-ben épült. A jelenlegit Szeghalmi Bálint tervei alapján (a Bató-végrendelet előírásainak figyelembevételével) 1938-ra építették fel. 19-20. századi harangját nem ismerjük. Annyi bizonyos, hogy az első világháború idején Miskolcról elhurcolt harangok között innen származó harang nem szerepel. A templomszentelésre elkészült harangja 335 kg súlyú, 1938-ban Szlezák Rafael rákospalotai mester öntötte. A Kossuth utcai református templomban kondul meg Miskolc legnagyobb harangja. A templomot 1786-1808 között építették, de az 1843-as tűzvész idején komoly károsodást szenvedett. A 62,64 méter magas torony Wieser Ferenc tervei alapján 1865-re lett készen. Ebben az évben halt meg Bató István leánya. Gyermekei emlékére ajánlotta fel a templom új harangját, s ő is öntetté azt Bécsújhelyen. Készítője Hilzer Ignác harangöntő mester volt. Az 53 mázsánál súlyosabb harangot 1866-ban emelték helyére, s azóta minden évben megszólal - a végrendelet kikötése szerint - Eszter napján. Az Eszter harang oldalán a következő felirat olvasható: „Isten dicsőségére és egyetlen kedves leányunk, Bató Eszter emlékére, aki született 1837. szeptember 11-én, meghalt 1865. május 13-án a miskolci helvét hitvallást tartó evangéliumi egyháznak öntettek a fájdalmas szívű szülék, Bató István s neje Imre Eszter. Öntötte 1865-ik évben Bécsújvárosban Hilzer Ignácz. Súly 53 q 68 font. Értéke 4558 forint." Ez a templom egyetlen harangja, s nemcsak Miskolc, hanem a református egyházkerület legnagyobb harangja is. Minden bizonnyal ezért, másrészt a hozzákötődő történet miatt minősítették kiemelt kultúr- és művelődéstörténeti értékűnek. A két vÜágháborút így sikerült túlélnie. A római katolikus templomok közül a Mindszenti 1728-1743 között épült. Harangjairól viszonylag korai híradásunk van. Petrik András egri kanonok 1695-1716 között volt tapolcai apát. ő építette az apátsági udvarban a kétszintes parochia épületét. Ebben a körülkerített udvarban helyezkedett el a Mindenszentekről elnevezett templom is. Egy 1716-ban készült összeírás szerint ezt a templomot 1706-ban ő renováltatta, az újonnan fedett szentély felé huszártornyot állíttatott. A toronyban két harangot helyezett el. Az egyik súlya egy, a másiké két mázsa volt. E harangok sorsáról az 1746. évi canonica visitatioból értesülünk. Eszerint egyikük megrepedt és használhatatlanná vált. Máriássy Sándor apát (1735-1743) még két harangot tervezett elhelyezni. Az egyik hat, a másik tíz mázsa súlyúra készült, de az elhelyezéshez szükség volt egy haranglábat megépíteni. A templom tornyai az 1857. évi „királylátogatás" következményei. Ferenc József látva a monumentális, de toronynélküli templomot felajánlotta az egyik torony