Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)
Miskolci polgármesterek
SZAB. MISKOLCZ VÁROS ÚJONNAN ÉPÍTETT HÁZÁNAK a közhasználat száraára történt átadása alkalmával az I87l-ik évi január 16-án az uj városház nagy termében tartott EIjSÜ és RENDKÍVÜLI KÉPVISELŐI KÖZGYŰLÉSEN FELAVATÓ BESZÉDE LbSSONTZI FARKAS KÁROLYNAK n Tina f5%i;."ijátisj*> >^;-J^*V*5<2S>TF==^ kinyomatott » v;ir.«i liCpviselíWftM 1«71. M január 18-áii n foljtat<Jl«gnsin Urtott köKgyülisi^M-k 2. -/.. a. k. It határ, «atibôl. MISKOLCZON, NYOMATOTT HÁiV. AHAM KÖN Y VN VOM PÁ JÁ HAN 1871. Az új városháza „felavató beszéde", 1871 lasztotta főszolgabírójává. (A főszolgabíró a megye első számú, kinevezett vezetőjének, a főispánnak volt a politikai megbízottja a járásokban. Elismerést kifejező, adományozható cím is volt, különösebb feladat, tartalom nélkül. 1950-ig a tanácsrendszer kialakulásáig működött.) A mezőcsáti kerületből választották meg országgyűlési képviselőnek. A korabeli tréfalap, a Csirip-Csirip írta róla, hogy a képviselőházi szavazásnál amíg a jegyző Farkas Károlynak nevezte, nem jelentkezett. Mert a Farkasnál fontosabbnak tartotta az előnevet, azt is erőteljesen két s-sel hangsúlyozva. Több, mint két évtizeden keresztül élt távol egykori városától, amelynek - minden szövegében kihangsúlyozva - törvényes urának tekintette magát. Ferenc József látogatásakor, a deputáció élén, a királyhoz intézett beszédét is úgy kezdte, hogy „Én, mint Miskolc város törvényes ura!" S mikor ezt Ferenc József hallotta, annyira meglepődött (vagy éppen annyira természetesnek vette!?!), hogy meghajtotta magát. A „városháza-építő' 7 polgármester egyik versében (1901-ben verseinek gyűjteményes kötete jelent meg) talán Miskolcra gondolva írta, hogy: „De vannak talán ott, kiket elvezet Hozzám időnként az emlékezet..." Amikor 1901. január 30-án 81 éves korában elhunyt, a városháza gyászlobogója adta tudtul a hírt, búcsúzva egykori polgármesterétől. A Csabai kapuban, a Népkert melletti első utca viselte nevét. Ez így volt mindaddig, amíg egy másik jeles személyiségnek, a gyümölcsnemesítő tudós-tanárnak, Budai Józsefnek (1851-1939) nem kívántak utcanévvel is emléket állítani. A Losonczi Farkas Károly utca 1940-ben adta át helyét Budai Józsefnek, s ezzel a város első polgármesterének emléke lassan megkopott, a mai fiatal és középgeneráció számára pedig már az ismeretlenség homályába merült.
