Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

A főutca polgár- és üzletházai

A sajóládi pálosok miskolci kúriája (Széchenyi István u. 40.) Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet - a pálosokat - az esztergomi kanonokból lett remete, Özséb alapította a tatárjárás után. Szellemi atyjuknak Remete Szent Pált tekintették, akinek földi maradványait Nagy Lajos király (1342-1382), hozatta Velencéből Magyarországra. Nagy Lajost követően Zsigmond (1387-1437), majd Mátyás is (1458-1490) tisztelője és támogatója volt a rendnek. Mindhármójuk kötődése a diósgyőri várhoz, illetve várbirtokhoz érthetővé teszi, hogy környékünkön sok pálos kolostor települt. A pálos kolostorok száma a 14. század elején Magyarországon már meghaladta a félszázat. Szűkebb régiónkban Diósgyőrben, Szentléleken, Dédesen, Sajóládon, kissé távolabb Göncön, Regécen, Tokajban és Sátoraljaújhelyen is települtek. Közösségeik virágzásának a török pusztítás vetett véget, majd a 17. század elején Pázmány Péter (1570-1637) dolgozott sokat a rend megreformálásáért. Fénykorukban ingatlanaik (főleg szőlőbirtokok) vagy más jellegű, gazdasági épületeik (mészárszékek, serfőző házak, malmok, üvegházak, gyümölcskonzerváló, ún. „aszalóház"-ak) egyaránt megtalálhatók voltak Diósgyőrben, Csabán, Szentpéteren vagy Miskolcon. Fogadóikat, csárdáikat Saj óladról, Petriből, Körömből és Keresztúrból imerjük. Miskolc főutcáján a diósgyőri és a sajóládi szerzeteseknek is volt kúriájuk, vagyis pihenő-házuk, megszálló helyük. A Széchenyi u. mai 8. szám alatt sikerült azonosítani a diósgyőri szerzetesek házát. Egy miskolci polgár 1381-ben adományozta telkét és házát a pálosoknak. Az épület és a pálos tulajdon meglétéről még 1478-ban is oklevél tanúskodik. 1702-ben pedig már emléke is elenyészett. (1981-ben régészeti ásatás bukkant építészeti maradványaira, vagyis vélhetően itt azonosították a diósgyőri pálosok egykori házát.) A sajóládi pálosok kúriájára lényegesen több adat utal. A mai Széchenyi u. 40. (de a már megszűnt 42-44. számok alatt is) azonosítható telkük, s az azon állt építmények. A nemesi telkek sorában 1563-ban említik először őket. 1690ben mint a sátoraljaújhelyi és sajóládi pálos barátok házát jegyzik fel. 1702-ben az ún. kötelkönyv felsorolja telküket, 1793-ban pedig úgy említik, mint a pálos barátok-féle fundust, azaz telket. Ez utóbbi adat arra utal, hogy már nem ők a birtokosok. Ez nyilvánvalóan összefügg azzal, hogy 1786-ban II. József beszüntette a pálosok magyarországi működését. Ekkor 37 magyar kolostor szűnt meg, vagyonukat pedig elkobozták. így pusztult el a sajóládi kolostor, s a rendház valamennyi ingatlana, kúriája, birtoka és vagyona. Ezek között a miskolci ház is, amelynek már 1787-ben új birtokosa lett. 1817ben pedig az egykori nagyobb telek már három részre darabolódott, az ingatlan tulajdonosaként pedig bizonyos Surányi György nevű polgárt jegyezték fel. A 18. századi épületben több kisebb átalakítást, portáligazítást végeztek a 19-20. századi tulajdonosok és boltbérlők. Jelenlegi formáját, amely egyben műemléki helyreállítás is volt -