Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

A város szíve, a Zsolcai kapui ipartelep

A munkásbiztosító épülete (Zsolcai kapu 28.) Az iparos- vagy munkásbiztosítás, általános értelemben a betegbiztosítás intézménye visszanyúlik a 19. századi segélyező egyletekhez, társulásokhoz. Az önkéntes formák a 20. század elején kezdtek intézményes formát ölteni. Elsőként jelent meg a betegsegélyező pénztárakat országos hálózattá szervező Altalános Munkás Betegsegélyező és Rokkant Pénztár. A század első évtizedében szerveződött (s 1910-ben mintegy 200.000 tagot tömörített) a Magyarországi Munkások Rokkant- és Nyugdíj-egylete. Ennek miskolci fiókpénztára is volt, amely 1910 körül alakult meg, de állandó székháza, épülete A Kerületi Munkásbiztosító pénztár, 1938 nem volt. Az Országos Munkás Betegsegélyező és Balesetbiztosító Pénztárt 1907-ben, szintén állami szervezéssel, állami felügyelettel hozták létre. A korabeli munkaszerződések mutatják, hogy a biztosítás költségeihez a munkáltató és a munkavállaló 50-50%-ban járult hozzá. Ennek utódaként szervezték meg 1925-ben az Országos Társadalombiztosító Intézetet, az OTI-t, amelynek működésébe az érintetteknek már nem volt beleszólásuk. (1945 után ebből fejlődött ki, illetve ehelyett lett a társadalombiztosítás, amelynek igazgatósága és székháza jelenleg a Kandia u. 12-14. sz. alatt található.) Miskolcon szintén 1925-ben hozták létre a Társadalombiztosítási Intézetet. Kezdetben a Luther-udvarban, illetve a mai Kis-Hunyad u. 5. sz. alatt, egy napjainkban is létező 18. századi épületben működött, ahol már a megalakulását követő hónapban lehetetlen volt a nagy „ügyfélforgalom" lebonyolítása. Ekkor vetődött fel, hogy az országos központ támogatásával szükséges lenne megvásárolni a Zsolcai kapuban félig kész állapotban lévő kétemeletes bérházat. Az építtető a Miskolcon jól ismert Kardos és Bárdoscég volt, akikkel a megállapodás még ebben az évben megköttetett. (Az épületnek sajnálatos módon sem alaprajza, sem homlokzati rajza nem maradt meg. 1925-1937 között pedig nem készült olyan fénykép a Zsolcai kapuról, amely az OTI első székházának megjelenési formáját mutatná. Legalábbis ilyen fényképfelvétel eddig nem került elő.) Maga a jelenlegi épület építészeti szempontból érdektelen, de története tanul-