Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

A város szíve, a Zsolcai kapui ipartelep

Fél évtizedes tervezgetés után ez segítette a több évtizedes gondokat megoldó Vásárcsarnok felépítését, amelynek átadására 1926. szeptember 1én került sor. A vásárcsarnok tehát része volt a város fellendülését segítő építkezési programnak, s ennek keretében alig több, mint egy év alatt épült fel. A több, mint negyedszáz megvalósult épület közül - leszámítva a mai Tizes honvéd utcai városi bérházakat és a járványkórházat - ez volt a legnagyobb beruházás. Miskolcon épült a „vidéki Magyarország" első, ekkor páratlan ilyen jellegű építménye. A korabeli összehasonlítások szerint csak Pozsonynak volt ekkora vásárcsarnoka. Ezért érthető a minősítés is, amely szerint „a modern építési stílusnak könnyen és merészen felfelé törekvő konstrukciói, a takarékos, logikus rend, végtelen tisztaság, gondos és praktikus beosztása a helyiségeknek, a lakatos-, asztalos- és villanyberendezési ipar avatott készítményei, a csupa csillogás, ragyogás adják meg azt a tiszta harmóniát, mi az épületet jellemzi." A csarnok frontjain negyvenkét kisebb és hat nagyobb üzletet nyitottak meg, közöttük természetesen egy minden kellékkel felszerelt és kényelemmel ellátott vendéglőt is. A belső térben 139 üzlethelyiséget, a pincében pedig 600