Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995)

A város szíve, a Zsolcai kapui ipartelep

áramot használó hivatalok főleg a közvetlen környékről kerültek ki. (A villamossági üzem természetesen más terület, amely önálló bemutatást igényel.) A gázgyárnak, mint üzemnek a munkáslétszáma nem volt jelentős, a két világháború között is 25-35 fő között mozgott. Termelése az első világháború előtt félmillió m

3 körül mozgott évente. 1919-1920. között szénhiány miatt szünetelt a gyár működése. Az 1920-as évek első felében főleg fa és magyar szén felhasználásával kőszéngázt állítottak elő. 1934-1944 között ismét visszatértek a szén felhasználásához, amelynek mennyisége 1400-1600 tonna között változott évente. 1944. november közepe és 1945. január első hete között ismét nem működött a gyár. 1947 elején a városfejlesztési tervek kidolgozásához, s a hároméves terv kialakításával, teljesítésével kapcsolatban Miskolc valamennyi üzeméről, azok állapotáról felmérés készült. Ebből az anyagból ismerjük, hogy a gázgyár a következőket jelezte: „A szénbeszerzések javulásával igyekeztünk fokozatosan visszatérni a békebeli állapotra, s ha szükségesnek mutatkozna, ma már éjjel-nappal tudnánk elegendő menyiségű gázt szolgáltatni. A fogyasztók létszámában a csökkenés igen jelentékeny. Az egyes háztartások fogyasztásának csökkenése ugyancsak jelentős." Legjobb nagyfogyasztóinkat a háborús következmények miatt teljesen elveszítettük, s a közeljövőben ezeknek újból való bekapcsolásával nem is számolhatunk. A felmérés az államosítást készítette elő, amelyre 1948-ban került sor. Ezzel egyidőben a „történelmi riválishoz", a Villamos és Közlekedési Vállalatok miskolci telepéhez csatolták. 1950-ben városi kezelésbe került, Miskolci Gázgyár Községi Vállalat elnevezéssel. 1951-ben néhány más gyárhoz, üzemhez hasonlóan itt elmarad a „K. V." megjelölés, az új név Miskolci Gázgyár lesz. Ezt követően még néhány névváltozás előzte meg a privatizációt. 1960-tól Miskolci Gázmű, 1971-től a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat miskolci üzemegysége, 1980-tól Tiszántúli Gázszolgáltató Vállalat (TIGÁZ) miskolci üzemegysége lett az elnevezés. A miskolci üzemigazgatóság székháza és új telephelye 1980ban készült el a Sajószigeti úton. A légszeszgyár megalakulásának 110. évfordulóján az egykori Vay úti telephelyen,'(a mai József A. u. 20. sz. alatti épület kerítésében) emléktáblát helyeztek el. Szanyi Péter bronz emléktáblája az egykori gyáralapítóknak állít emléket. Sajtóreklám, 1912 Háziasszonyok részére célszerű és közkedvelt ajándék egy jó gázfőző nikelezett ... gázvasaló, melylyel legolcsóbban főzhetünk és vasalhatunk. 1^*" Könnyű és tiszta kezelés, nagy kényelem!! TW — Olcsó arakon és nagy választékban kaphatók: ~ A MISKOLCZI LÉGSZESZGYÁRNÁL.