Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Város az alföld és hegyvidék találkozásánál

így kiáltott fel: „Hogy jutott eszetekbe ide építeni ezí a szörnyeteget?" Tömegalakítását a szakemberek később is idegennek tartották az Avastól, olyannak, amely rontotta a műemlékek összhatását. Ebben minden bizonnyal az is szerepet játszott, hogy Erdély és nem a borsodi táj építészetét juttatta az ítélők eszébe. (Hasonló stílusban készült a tetemvári Deszka-templom is, amely 1938-tól áll mai helyén, s időközben megbarátkozott vele a hétköznapok emberé.)

A kilátó nem érhette meg baj nélkül negyedszázados évfordulóját: 1943-ban egy tűzeset kapcsán komoly, de kijavítható károsodást szenvedett. 1956 decemberében viszont teljesen leégett, csak csigalépcsője volt látható évekig, mint felkiáltójel emelkedett a város felé.

Az 1960-as évek elején új avasi kilátó elkészítésére írt ki tervpályázatot a város. A néhány

érdekes és fantáziadús megoldás közül Hófer Miklós-Vörös György tervét fogadták el. A napjainkban látható jelkép 72 méter magas, egy kiugró dombhajlatra építve uralja a Szinva völgyét. 10 méter magasan helyezkedik el a 257 m2 nyitott kilátó-terasz, s 15 méter magasságban egykor 200 személy befogadására alkalmas presszó üzemelt.

A torony közel két év (pontosan 23 hónap) alatt készült, s érdekessége, hogy erős szélben a 60 méter feletti részén 45 cm a mozgása. Ez ugyanolyan érdekesség, mint az, ha egyik oldalán tűzi a nap, a torony 15 cm-t tud kimozdulni.

A miskolciak által kilátónak, tv-toronynak nevezett jeles építészeti alkotás felavatására, illetve megnyitására három évtizede, 1963. augusztus 20-án került sor.

Kilátás az Avas városrészre

26