Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Terek, szobrok, emberek
Miskolc középkori piacterének beépítése Az egykori városkapuk emlékét Miskolcon ma már csak utcanevek idézik. így ismerjük a Csabai-kaput, a Zsolcai-kaput, a Szentpéteri-ka- put és a Győri-kaput. Az utóbbi években egyre többet hallottunk a mai Dózsa György utcán egykor volt Fábián-kapu emlékéről. (Új utcanév formájában való „megidézése" 1992-ben megtörtént.) A „kapu a Medgyes-alján" elnevezés alig- alig ismert, holott ezen keresztül is út vezetett Diósgyőr felé, csak éppen a Szinva túlsó partja mentén. A fogalommá vált Sötétkapuról úgy tudjuk, hogy ez az egyetlen olyan kapunk, amely „nem vezet sehová". Aligha gondol valaki arra, hogy a Csabai-kapu felől az Alsó Papszeren, a Piac-téren, a Kossuth utcán és a Palóczy utcán a Minorita templom mellett vezetett az út - a városon keresztül - Sajószentpéter felé, míg a Kazinczy és Szemere utcákat meg nem nyitották a 18. század végén. A „boltozott kapu"-nak, „nagy kocsibejáró"-nak emlegetett épület 1771- ben készült, s akkortól választja el a középkori piacteret a mai főutcától. A „Sötétkapu"-ra keresztelt épülettől keleti irányban az Alsó Piac, a Városház tér felé pedig a Felső Piac alakult ki. A beépítés - a mai Rákóczi u. 1. sz. épületegyüttes - összekapcsolta az ún. Vay-házat (mai Széchenyi u. 12. sz.) és az ún. Dőry-kúriát (mai Rákóczi u. 2. sz.). Ez utóbbit 95 A középkori piactér beépítettsége 1776-ban
