Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)

Nagy múltú középületeink

A város legrégibb óvodája a Városház téren (Városház tér 14.)

Miskolc első óvodája 1842-ben nyílt meg az akkori Major (ma Dózsa Gy.) utca egyik bérelt házában. Többszöri költözködés után 1864-ben került a Városház tér 14. szám alá. Ez egy néhány évvel korábban lebontott földszintes ház helyén épült emeletes palota volt, tulajdonosa pedig gróf Vay László. Tőle a kassai illetőségű, s jó üzleti érzékű Pozner Gábor vásárolta meg, hogy befektetését megsokszorozza, majd túladjon rajta. Ehelyett mértéktartó áron úgy vásárolta meg a város, hogy az eladó - a gyerekekre való tekintettel - még alapítványt is tett az óvoda számára.

Az 1878-as árvíz - részben a Szinva, másrészt a malomárok felől - a telek építményeiben, az épületben, s annak berendezésében is súlyos pusztítást, rombolást végzett, felújítása közel egy évig tartott (1879. július 27-én avatták, ill. nyitották meg ismét). A feljegyzések szerint 1881 szeptemberében Ferenc József is látogatást tett az épületben.

A korabeli sajtó reklámhirdetéseiből tudjuk, hogy 1900 végén az akkor Városháztér 5. számmal jelzett épület emeletét bérbe veszik a kolozsvári Dunky-fivérek, hogy kialakítsák „Fel- sőmagyarország legmodernebb fényképészeti műtermét". A ház fényképe a reklámon mutatja, hogy a műterem fölött tetővilágítást alakítottak ki, megváltoztatva az épület középső részének tetőszerkezetét. Számos itt készült képet őriz a múzeum, de sajnos a műterem berendezéséről eddig nem kerültek elő felvételek. 1909-ben műtermüket áthelyezték a Széchenyi u. mai 25.

számú házba. Később hosszú időn keresztül itt működött a szintén fogalommá vált Ábrahám- műterem.

Dunkyék elköltözése után az emeleten bérlakások alakulnak ki, a földszinten üzleteket nyitnak, s természetesen tovább működik az óvoda. Volt igazgató-vezetője a neves Zelenka Pál evangélikus püspök, majd Gálffy Ignác a felsőkereskedelmi iskola igazgatója.

Az első világháború kezdetén rövid időre hadikórház is működött az emeletes házban. Mint „példányóvoda és kertiskola", majd 1945 után szintén mint óvoda funkcionált. A közel 110 éves intézmény 1973. október 15-én szűnt meg.

Figyelmet érdemel a jelenlegi park, vagy tér egykori beépítettsége is. Három telek építményeinek lebontása után darabolódott fel a Luther tér, az Erzsébet tér, a Szinva és a Széche- nyi-Hunyadi utcák által határolt tömb, amely a város egyik legnagyobb lakóegysége volt. Érthető, hogy több utcanyitási kísérlet történt az eltelt évtizedekben, majd amikor az 1960-as évek elején az itt volt épületeket lebontották, több elképzelés, terv született a tér hasznosítására is. A „lila-ház" nyugati szomszédtelke a 19. század végétől Móday-telek, majd Máűay-örökösök telke név alatt volt ismeretes. Már az 1910-es években felvetődött, hogy a Városház térről új utcát kell nyitni a Toronyalja utcára. Máday János Szinvára nyúló telkéből 6 métert ajánlott fel a 10 méter szélesre tervezett utcához, ha a város 4 métert ölenként 55 koronával megvásárol. Az elképze77