Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Nagy múltú középületeink
1871. évi átalakításának irányítója volt. Az 1878- as árvizet követő újjáépítésnek is fő pénzügyi mozgatója. Győri Ödön egyébként szesz- és likőrnagykereskedő volt, de egyik megalapítója a városi szeszgyárnak is. A korabeli sajtó méltatása szerint véleményét még Tisza Kálmán (1830- 1910) miniszterelnök is kikérte, de személyes jó kapcsolatban volt fiával, gróf Tisza Istvánnal (1861-1918) is, s ezeknek a kapcsolatoknak a város akkor sokat köszönhetett. Az épületet felújítása után is olyannak látjuk, mint ahogyan azt az 1898-as homlokzati rajzok mutatják. Az egyemeletes, három + egy + három tengelyes utcai homlokzat a tervrajzon jól érzékelhetően a vidéki eklektikus polgári építészet formakincsének szinte valamennyi elemét felhasználja. Az impozáns, dekoratív, gazdagon tagolt homlokzatot enyhén hangsúlyozott középrizalit osztja szimmetrikussá. Ezt a hatást fokozza a félköríves, baluszteres korláttal ellá tott, kagylóidomú konzolra állított erkély, illetve az arra nyíló erkélyajtó keretelése. Az emeleti szemöldökpárkányok törtívesek, gazdagon pro- filáltak. A szemöldökök lunettáiban maszkos stukkódíszek kaptak helyet. A koronázópárkány alatt enyhén kiugró volutás-konzolos stukkódíszes fríz fut végig. A földszinti régió kosárívvel záruló nagyméretű portálnyílásait armirozott pillérek osztják. A homlokzathoz hasonló igényességgel alakították ki a ház belső tereit is. Amennyiben az eklektikában beszélhetünk stílustisztaságról, akkor ez a Grünfcld-házra fokozottan érvényes. A gazdag épületplasztika, az elsőrendű díszkovács munka, a lakószobák mennyezeti stukkódíszei, az elegáns lépcsőház, sajnos a felújítás során elpusztult mennyezeti seccója mind-mind egy rendkívül átgondolt, részleteiben nagy igénnyel megoldott polgári építővállalkozás példaértékű emlékét állítja elénk. A Postabank homlokzatának díszítő elemei, 1994 74