Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Nagy múltú középületeink
miskolci építési szokásokra hivatkozva szerette volna elkerülni az utcai front teljes, s ilyen „elképesztően magas" beépítését. Eddig az volt a természetes, hogy keskeny homlokzattal, de a telek csaknem teljes hosszában építkeztek, s valamennyi udvaron kert volt, így levegőt kapott mindenki. „így alakult át a falu várossá, ami azonban azzal a hátrányos következménnyel járt, hogy az addig 6-7 méteres átlagmagasságú udvarok 25 méter magasságú házakkal zárattak le, megfolytván ezáltal szomszédaikat." A város a tiltakozást nem fogadta el, s így épült a környező épületek közül egy, illetve két emelettel kiemelkedő, négyszintes, magasított manzárd-tetővel ellátott épület. Robosztus tömege élesen elüt a már jelentősen átalakított környezetétől. Főhomlokzatát erősen hangsúlyozza az első emeletről induló, középrizalitszerű, közel méternyire előreugró homlokzati elem, amely egymás fölött egy-egy zárt erkélyt, loggiát, illetve erkélyt foglal magába. Ennek az osztásnak felel meg a térben kevésbé mozgatott, de hatásában monumentalitásra törekvő földszint is. A földszinten a szélesebb, középső portált két vaskos, álkonzolokkal díszített falpillér választja el a két oldalt helyet kapó bejárattól, illetve udvari kaputól. Az első emelet osztópárkánya gyémánt-dí- szű tárcsákkal és plasztikus tükrökkel díszített, s a falpillérek fejezeteként megjelenő konzolok támasztják alá. Az első emeleten figyelmet érdemelnek a lábazaton álló, gyümölcsfűzért tartó gyermekfigurák, valamint kiemelkedik a félkörívvel záródó, gazdag keretelésű ablak a szint középtengelyében. A második emelet középtengelyében lévő loggia szűk nyílását két fűzérdíszes fejezettel ellátott oszlop teszi reprezentatívá. A harmadik emelet mindhárom tengelyé- ben egy-egy erkély kap helyet. A középső az álrizalit záradékaként jött létre. Az oldalsó erkélyek pedig tört íves formát kaptak. A gazdagon tagolt koronázópárkány fölött a homlokzat hármas osztásának megfelelő, monumentális oromzat kap helyet. A középső mező két szélén egy-egy törpe-pilléren gyümölcsfű- zéreket tartó gyermekfigurák, míg a homlokzat két szélén zömök, obeliszk formájú elemek állnak. Az oromzat fölött emelkedik az utcai frontot lefedő, magas manzárd tető. Az épület nemcsak magasságával, hanem impozáns homlokzati megjelenésével is meghatározó elem az utcaképben. Az épület egyik emeleti erkélye 69
