Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Nagy múltú középületeink
A postapalota, 1994-bcn egyenes kijáratot biztosított a Búza térre és a Vásárcsarnokhoz. A munkanélküliséggel terhelt, s a gázháborútól való félelemmel telített években a kivitelezéskor a látványra és a maximális biztonságra törekedtek. így pl. a tetőszerkezetben sehol nincs fa elem, 24 cm vastag betontető fed' - az akkor vélt bombatámadástól - az épületet. A pincében egy 50 és egy 30 személyes gáz- és omlásbiztos óvóhelyet alakítottak ki. Egyben itt biztosítottak helyet a műszaki berendezéseknek, a fűtési rendszernek. Az áramellátást az épületen kívülről oldották meg úgy, hogy az szükség esetén független lehetett a városi rendszertől. Az épület földszintjére a postahivatal helyiségeit tervezték, a Kazinczy utcai front közepén nagy felvételi teremmel. Az első emeleten a főnöki és a műszaki főnöki lakásokat, a szétosztok és kézbesítők helyiségeit alakították ki. A második emeleten telefonközpont, pihenő, zuhanyzó, öltöző kapott helyet, a tetőn pedig napozó volt. Az épület homlokzata „barokkstílű kiképzést nyer, hogy harmonikusan illeszkedjék bele a Minorita templom által megadott környezetbe, a mai rozoga épületek helyén létesítendő parkírozandó téren. A főpárkány alatt attikai fal épül, úgy, hogy az utcáról az épület vasbeton tetőzete nem lesz látható" - írta a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap 1936 májusában. Mint érzékeljük, több, mint fél évszázaddal ezelőtt megtalálták a forma és tartalom azóta sem sokat változott egységét. A tér kialakulásában ez volt az utolsó láncszem, bár az akkor még beépített volt. Elődeink látták és tudatosan tervezték meg itt Miskolc legreprezentatívabb terét. A tér nagyhatású épületének és főleg biztonságának hosszú éveken keresztül voltak csodálói mind a tervező szakemberek, mind a városba- látogató turisták. Tervei számos kiállításon megfordultak. A tér hangulatát, összhatását érdekesen befolyásolná, egy emeletráépítés. 58
