Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Nagy múltú középületeink
építésze pedig a miskolci Feldmann Mór volt. Az épület erős homlokzati tagolása nemcsak most feltűnő, hanem akkor olyan kirívó volt, hogy bírálatok tüzébe került. A Dózsa György utcai szakaszon egy 4,6 méter hosszú és 50 cm kiugrásé, a Fazekas utcai szakaszon a keleti és nyugati végén 6,5 m hosszú és 40 cm kiugrásé, a főbejáratnál 16 méter hosszú és 1 méter kiugrásé rizalitot terveztek. Szűcs Sándor, a város főmérnöke védte meg a tervet, mert véleménye szerint „a Fazekas utczai 73 44 mtr. hoszszu homlokzat monumentális kiképzése egyenesen megkívánja a homlokzat ilyen erős tagolását". Az akkor kétemeletes épület a hatalmas saroktelek 25 százalékát foglalta el. 8 speciális pincét, 67 szobát, s egyebek mellett 4 fürdőszobát, 9 konyhát alakítottak ki a több, mint 130 helyiséget magábafoglaló épülettömbben. A tervezőnek speciális igényeket is ki kellett elégíteni. így a pincében mángorló, azaz vasalóhelyiségekre volt szükség, az udvaron nagy alapterületű fáskamrákra és mosókonyhákra. Az épület első emeletén a pénzügyigazgatóság, a másodikon a számvevőség kapott helyet. Két önálló lakosztályt is terveztek, az egyik a pénzügyigazgatóé, a másik a dohánybeváltó főfelügyelőjéé volt. Az építkezés dokumentumaiból kitetszik, hogy 1912 augusztusában kezdték a falazást és decemberben már tető alatt volt az épület. A külső és belső vakolási munkákhoz 1913 márciusában kezdtek. A teljes befejezés és az átadás (úgy, hogy a környezet rendezett volt, A pénzügyigazgatóság épülete 1923-ban 52 MISKOLCI Magy. kir. Ptniügyigazgatói>ág
