Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben (Miskolc, 1994)
Nagy múltú középületeink
Av^^szinházszánila. Latabár Endre igazgatása alatt. C '* -iá napját* 1 8 <T. T—■—* Bérlet szám l<sr > f-tf Jegyek minősége Egyes jegyára o. é. Volt Maradt Elment Tesz öszvesen oszt. ért. Költségek Oszt. ért. írt. 1 kr. fri. 1 kr. Irt. I kr. Alsó ] r; \/i\ 6 /e —• Szinbér Közép I páholy —U-í--\/X\ /0 ■Jt s /<r Nyomda — & 1 /0 „Színházszámla" az eladott jegyekről, 1862 a város a következő évben, félévszázados írói jubileumán Miskolc díszpolgárává választott. „A színészet történetében a sebes fejlődés tekintetéből példátlan tünemény" volt Miskolc szülötte, Szerdahelyi Kálmán. 1829-ben látta meg a napvilágot, s Dérynével egy évben, 1872-ben halt meg Nagybányán. Pesten temették el. De említhetnénk Egressy Gábort, aki borsodi születésű volt, s Miskolcon csatlakozott a színi-társulathoz, vagy Telepy Györgyöt, akinek jövőre ünnepelhetjük születése 200. évfordulóját. Telepy színész, festő, díszletes, s feltaláló is volt egyben. A festészetet Barabás Miklóstól tanulta, s - egyebek között - ő készítette el az 1843-ban leégett színház helyett épült új színház gépészeti és világító berendezéseit, a színpadot, s a megnyitó előadás díszfüggönyét, amelyen megjelent a Bükk hegység, a Szinva-patak, s természetesen a diósgyőri várrom. 1857. szeptember 3-án volt jelenlegi helyén megnyílt Miskolc második kőszínháza. A dinasztia alapító Latabár Endre (1811-1873) és szín- társulata új fejezetet nyitott a város színháztörténetében. s 42 Latabár Étidre színigazgató névjele
